TAO 2015.
A társasági adó legfontosabb szabályai
2015.
A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt
eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján,
az annak során keletkezett jövedelem után az adózót a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] előírásai szerint –
figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben [Art.]
foglaltakra is – társasági adókötelezettség terheli. Egyes adózók (például
alapítványok, egyesületek) esetében azonban a Tao. tv. kivételt tesz és rögzíti,
hogy meghatározott feltételek szerint végzett tevékenységeik, szerzett bevételeik
e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek,
bevételnek. (E szervezetek sajátosságait, adózásának alapvető szabályait a 13.
számú információs füzet tartalmazza.)
1.) Alapelvek
– Rendeltetésszerű joggyakorlás1
;
– Kedvezmények kétszeres figyelembevételének tilalma, kivéve, ha a törvény
valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra
2
;
– Nemzetközi egyezmények elsőbbsége3
;
– A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] rendelkezéseivel való
összhang4
.
2.) Adóalanyok
A társasági adó alanya a belföldi, valamint a külföldi illetőségű adózó.
2.1. Belföldi illetőségű adózók
A belföldi illetőségű adózók adókötelezettsége a belföldről és a külföldről
származó jövedelmükre egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).
A belföldi illetőségű adózókra a törvény taxatív felsorolást ad. Ezek a
következők5
:
1 Tao. tv. 1. § (2) bekezdés
2 Tao. tv. 1. § (3) bekezdés
3 Tao. tv. 1. § (4) bekezdés
4 Tao. tv. 1. § (5) bekezdés
5 Tao. tv. 2. § (2), (3) bekezdés 2
a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot),
b) a szövetkezet,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi
személyek vállalata, a leányvállalat,
d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a
közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete [MRP],
f) a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e
szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel
felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a
lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is),
továbbá a diákotthon,
i) az európai területi együttműködési csoportosulás,
j) az egyéni cég,
k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),
l) a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld,
m) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
2.2. Külföldi illetőségű adózók
A külföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldön végzett vállalkozási
tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).
Ezek körébe tartozik6
:
a) a külföldi vállalkozó, amely belföldi telephelyen végez vállalkozási
tevékenységet,
b) ingatlannal rendelkező magyar társaság külföldi tagja, amely ingatlannal
rendelkező társaságban [Tao. tv. 4. § 18. pont] meglévő részesedésének
elidegenítése, vagy kivonása révén szerez jövedelmet.
6 Tao. tv. 2. § (4) bekezdés3
3.) Nem adóalanyok
Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet7
(például a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt álló). E
felsorolás nem taxatív; az itt jelöltek mellett ugyanis nem társasági adóalany
mindaz a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az
adóalanyi felsorolásban (2. pont) nem szerepel (például költségvetési szervek,
társasház). Nem adóalany a magánszemély, az egyéni vállalkozó sem.
4.) Adóalap
Az adó alapját – az általános szabályok szerint8
– az üzleti évi beszámolóban
kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adózás
előtti eredmény Tao. tv. által előírt korrekciós tételekkel9 módosított összege
képezi az adóalapot. Adófizetési kötelezettséget a pozitív adóalap után kell
számítani. Az adóalap megállapításának különös szabályait10 nem részletezzük.
5.) Az adózás előtti eredmény korrekciós tételei
A korrekciós tételek egy része az adóalap védelmét szolgálja; ezek döntően az
Szt. szerint elszámolt költségekhez, ráfordításokhoz kapcsolódóan írják elő a
növelő tétel, illetve az Szt. szerint az eredmény javára elszámolt bevételekhez
kapcsolódóan tartalmazzák csökkentő tétel alkalmazását (olykor korrekció-
„párosok”). Más részük kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy – bizonyos módon
felmerült – költségek, ráfordítások növeljék az adóalapot, más esetben pedig
kedvezményt – esetenként többszörös kedvezményt is – biztosít a csökkentő
tétel előírása. A következőkben néhány, jellemzően felmerülő korrekciós tétel
tartalmát ismertetjük.
5.1. Veszteségleírás
Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt
összegével az adózó a következő öt adóévben – meghatározott feltételekre
figyelemmel11
– döntése szerinti megosztásban csökkentheti12 az adózás előtti
eredményét. A veszteség elhatárolását, felhasználását a számviteli
nyilvántartásokban sem rögzíteni, sem a beszámolóban kimutatni nem kell, azt
7 Tao. tv. 2. § (5) bekezdés
8 Tao. tv. 6. § (1) bekezdés
9 Tao. tv. 7., 8., 13., 18. és 28. §, VII. fejezet
10 Tao. tv. 9. §, 10. §, 12. § 13/A. §, 15. §, 15/A. §, 16. §
11 Tao. tv. 17. §, VII. fejezet
12 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés a) pont4
csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani. Ehhez a nyilvántartásban az
elhatárolt veszteségek összegét évenkénti részletezésben kell vezetni; a
veszteségeket a keletkezésük sorrendjének megfelelően lehet felhasználni.
Átmeneti szabály alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett,
és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014.
december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt
veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben
lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni [Tao. tv. 29/A. §
(6) bekezdés].
Fő szabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a
felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása)
nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti
eredmény csökkentéseként13. Külön feltételekkel írható le a jogelődtől átvett
veszteség a jogutódnál, továbbá akkor is, ha a folyamatos működés során a
többségi tulajdonos személye (nem átalakulás következtében) megváltozik.
5.2. Céltartalék képzése, felhasználása
Meg kell növelni14 az adózás előtti eredményt – a kettős könyvvitelt vezető
adózóknak – az adóévben az Szt. 41. § (1) bekezdése alapján a várható
kötelezettségekre és az Szt. 41. § (2) bekezdése alapján a jövőbeni költségekre
képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelő összeg adóévi ráfordításként
elszámolt összegével, míg az említett céltartalékok felhasználása következtében
elszámolt adóévi bevétel csökkenti15 az adózás előtti eredményt.
5.3. Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás
Növeli16 az adózás előtti eredményt az adóévben az Szt. szerint az adózás előtti
eredmény terhére elszámolt:
terv szerinti értékcsökkenés, ide értve az egy összegben elszámolt
értékcsökkenést is,
terven felüli értékcsökkenés,
könyv szerinti érték az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból
bármely jogcímen történő kivezetésekor.
13 Tao. tv. 17. § (2) bekezdés
14 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pont
15 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pont
16 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés b) pont5
Csökkenti17 az adózás előtti eredményt:
a Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglaltak szerint megállapított
értékcsökkenési leírás összege, ide értve az egy összegben elszámolt
értékcsökkenési leírást is,
a terven felüli értékcsökkenés Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt
előírások szerint az adóalapnál érvényesíthető összege,
az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő
kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értéke18
.
Nem számolható el19 értékcsökkenési leírás (nincs csökkentő tétel) azon
eszközökre vonatkozóan, amelyekre az Szt. szerint nem számolható el terv
szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni azt (nincs növelő tétel). Ez
alól kivételt képez (van csökkentő tétel) a nulla vagy – a terv szerinti
értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek20 megfelelő
könyv szerinti értékű eszköz, valamint ha az adózó az Szt. alapján megállapított
terven felüli értékcsökkenést érvényesíti az adóalapnál, továbbá az épületnél,
építménynél (lehet növelő tétel).
A kis értékű eszközökre is vonatkozik az a szabály, hogy amely eszközökre
nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, azokra nem számolható el
az adóalapnál sem értékcsökkenési leírás. Így például egy festmény, szobor
(képzőművészeti alkotás) 100 000 Ft alatti egyedi bekerülési értéke nem képez
sem növelő, sem csökkentő korrekciós tételt.
5.4. Kapott (járó) osztalék, részesedés
Csökkenti21 az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék és részesedés
címén az adóévben elszámolt bevétel, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól22
kapott (járó) osztalékot, vagy ha az osztalékot megállapító az osztalékot
ráfordításként számolja el. (Ilyen juttató csak külföldi személy lehet, mivel a
magyar Szt. alapján a jóváhagyott osztalék nem számolható el ráfordításként.)
17 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont
18 Tao. tv. 4. § 31/a. pont
19 Tao. tv. 1. számú melléklet 4. pont
20 Szt. 3. § (4) bekezdés 6. pont
21 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g) pont
22 Tao. tv. 4. § 11. pont6
A Tao. tv.23 lehetőséget ad arra is, hogy az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott
osztalékot az adózó levonja az adózás előtti eredményből, ha a fel nem osztott
nyereséggel korábban növelte24
az adóalapot.
5.5. Fejlesztési tartalék
Az adózó döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira – fejlesztési tartalékot
képezhet. Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor csökkenti25 az adózás előtti
eredményét az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és
az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege (fejlesztési
tartalék), de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és
legfeljebb adóévenként 500 millió forint. A csökkentésként érvényesített
összeget elszámolt értékcsökkenési leírásnak26 kell tekinteni azzal, hogy az
adóévben megvalósított, a fejlesztési tartalékból feloldott részt meghaladó
értékű beruházás esetén az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz üzembe
helyezésének napjától – a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva –
folytatható. Az igénybe vett kedvezmény megtartásának feltétele, hogy az adózó
a lekötött tartalékot – figyelemmel a kivételként27 rögzítettekre – kizárólag a
megvalósított beruházás költségei szerint használhatja fel a képzést követő 4
adóévben; különben a feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten
meg kell fizetnie.
5.6. Szakképzésben közreműködő adózó
Gazdasági társaság – külön törvény előírása alapján – gyakorlati képzést
szakképző iskolával kötött megállapodás, vagy tanulószerződés alapján
végezhet. Szakképző iskolának minősül: a szakközépiskola és a szakiskola.
Csökkentheti28 az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő szervezet az
adózás előtti eredményét
a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján tanulónként,
minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 24
százalékával, vagy
23 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés g/2. pont
24 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés f) pont
25 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont
26 Tao. tv. 1. számú melléklet 12. pont
27 Tao. tv. 7. § (15) bekezdés
28 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés i) pont7
az elméleti képzést végző iskolával kötött együttműködési megállapodás
alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes
minimálbér 12 százalékával.
5.7. Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása
Csökkenti29 az adózás előtti eredményt
a sikeres szakmai vizsgát tett, előző pontban említett szakképző iskolai
tanulónak a gyakorlati szakképzése befejezését követő folyamatos
továbbfoglalkoztatása esetén (pályakezdő); folyamatos továbbfoglalkoztatásnak
az tekintendő, ha a szakképző iskolai tanuló munkába
lépésére a tanulói jogviszony megszűnését követő napon – sikeres szakmai
vizsga letétele esetén – kerül sor; valamint
a korábban munkanélküli személy30 után,
a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből
szabaduló személy, továbbá a pártfogó felügyelet alatt álló után
a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális
hozzájárulási adó összege, amellett, hogy az költségként is elszámolásra kerül.31
A korábban munkanélküli foglalkoztatása esetén a csökkentő tétel akkor
érvényesíthető, ha az alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül
azonos munkakörben32 foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát az
adózó rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli
magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt
munkaviszonyban.
5.8. Bírságok, jogkövetkezmények
Növeli33 az adózás előtti eredményt
a jogerős határozatban megállapított bírság, amelyet a jogszabályi előírások
megsértése miatt kell fizetni, ilyen például a környezetvédelmi bírság. Nem
minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló
felek között felszámított kötbér, Ptk. szerinti késedelmi kamat,
29 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pont
30 Tao. tv. 7. § (3) bekezdés szerint: korábban munkanélküli személynek a foglalkoztatását megelőzően a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott
álláskereső minősül
31 A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pontjának rendelkezése a kétszeres kedvezményre kifejezetten utal
32 Tao. tv. 4. § 3. pont
33 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés e) pont8
az Art. szerinti jogkövetkezmények (mulasztási bírság, késedelmi pótlék,
adóbírság) ráfordításként elszámolt összege, az önellenőrzési pótlék
kivételével,
a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből
adódó (bírság, késedelmi pótlék stb.) kötelezettség ráfordításként elszámolt
összege, kivéve – szintén – ha önellenőrzéshez kapcsolódik.
Csökkentő tétel34 a bírságnak, az egyéb jogkövetkezményeknek az utólagos
mérséklése, elengedése következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha azt az
adózó a korábbi adóév(ek)ben adózás előtti eredményt növelő tételként
figyelembe vette.
5.9. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
Csökkenthető35 az adózás előtti eredmény az adózó saját tevékenységi körében
– saját célra, vagy megrendelésre, illetve kutatás-fejlesztési megállapodás36
alapján – végzett, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló
2004. évi CXXXIV. törvény 4. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti fogalmi
meghatározásnak megfelelő alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
(K+F) adóévben felmerült közvetlen költségének
a kapott támogatással, valamint
a belföldi illetőségű társasági adóalanytól, a külföldi vállalkozó belföldi
telephelyétől és az egyéni vállalkozótól igénybe vett kutatási szolgáltatással
csökkentett értéke 100 százalékával, függetlenül attól, hogy a kísérleti fejlesztés
értékét az adózó aktiválja (az immateriális javak között használatba veszi) vagy
sem. Ez a kedvezmény tehát az elszámolt költségen felül érvényesíthető.
A kedvezmény a kísérleti fejlesztés aktivált értékének a támogatással
csökkentett részére az értékcsökkenési leírással egyezően több adóév alatt is
igénybe vehető, az adózó döntése alapján.
A kedvezmény alapját nem kell csökkenteni37
a – közvetlen költség részeként
elismert – szolgáltatásként igénybe vett K+F értékével, ha azt olyan személy
nyújtja, amely/aki nem másik társasági adóalany, nem egyéni vállalkozó (hanem
például költségvetési szerv), és nyilatkozik, hogy a szolgáltatáshoz ő sem vette
igénybe a felsoroltak szolgáltatását. A közvetített szolgáltatás értéke akkor
csökkenti az adóalapot, ha az az Szt. 51. § szerint része a közvetlen költségnek.
34 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés r) pont
35 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont
36 Tao. tv. 4. § 23/e. pont
37 Tao. tv. 7. § (18) bekezdés9
Nem minősül38 a K+F közvetlen költség a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült, elismert költségnek (növelő tétel), ha nem kapcsolódik az adózó
vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez.
Ez utóbbi körülmények vizsgálata szükséges akkor is, ha az adózó („A” cég) – a
2014. évtől – választása szerint a kapcsolt vállalkozása („B” cég) saját
tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének közvetlen költségére
tekintettel az előzőek (a 7. § (1) bekezdés t) pontja) szerint megállapított, de
(„B” cég) választása szerint nem érvényesített összeggel csökkenti az adózás
előtti eredményét39, azaz „B” cég a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló
„A” cégnek – vagy akár több kapcsolt vállalkozásának – átadja az őt megillető
kedvezményt, vagy annak egy részét.
Ily módon a csökkentő tétel („A” cégnél) akkor alkalmazható, ha rendelkezik
az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása („B” cég) írásos
nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját
tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének
összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető
összeget. A nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg
a nyilatkozat kiállítója által a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető
összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt
vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a
nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban
adatszolgáltatásra kötelezett40
.
A Tao. tv. a 7. § (17) bekezdés szerint előírt írásbeli szerződés alapján közösen
végzett K+F tevékenység esetén biztosítja, hogy az adózó a 7. § (1) bekezdés t)
pontjában meghatározott összeg 3-szorosát, de legfeljebb 50 millió forintot
vehet igénybe csökkentő tételként (kivéve, ha az adózó – az utóbb említettek
szerint – kapcsolt vállalkozásától átvett kedvezményt érvényesít).
5.10. Adóellenőrzési, önellenőrzési megállapítások
Az Szt. előírása szerint az adóhatósági ellenőrzés, illetve az önellenőrzés során
ugyanazon évet érintően feltárt „eltérőségeket”, azaz – a bevételeket, a
költségeket, a ráfordításokat, az eredményt, a saját tőkét érintő – hibákat,
38 Tao. tv. 3. számú melléklet A/15. pont
39 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés w) pont
40 Tao. tv. 7. § (21) bekezdés10
hibahatásokat meg kell különböztetni aszerint, hogy azok jelentős, vagy nem
jelentős összegűnek minősülnek-e.
Ha a megállapított hiba jelentős az adóalap-korrekciót nem érint. Jelentős
összegű a hiba41, ha egy adott üzleti évet érintően megállapított hiba és hibahatás
eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege (előjeltől
függetlenül) meghaladja
– a hiba feltárásának éve szerinti mérlegfőösszeg 2 százalékát, vagy ha a
mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1
millió forintot, vagy
– az adózó számviteli politikájában rögzítettek szerint jelentős összegűnek
minősített, előzőektől alacsonyabb értéket.
Ha a megállapított hiba nem jelentős összegű42 (nem haladja meg a jelentős
összegű hiba határát), az a tárgyévi, a hiba feltárásának éve szerinti eredményt
módosítja; ehhez kapcsolódik korrekciós tétel a következők szerint.
Csökkenti43 az adózás előtti eredményt az adóellenőrzés, önellenőrzés során
megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként
(egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt
készlet növekedéseként) elszámolt összeg.
Növeli44 az adózás előtti eredményt az adóellenőrzés, önellenőrzés során
megállapított, adóévi költségként, vagy ráfordításként (egyszeres könyvvitelt
vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy aktivált
saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.
Ez utóbbi, növelő tételt előíró rendelkezés önellenőrzésre vonatkozó szabályát
az adózó – a 2014. évtől – választása szerint nem köteles alkalmazni, azaz – a
feltételek fennállása esetén – nem kell önellenőriznie a hibával érintett (pl.
2012.) adóévi adóbevallását, ha a nem jelentős összegű hibát (pl. 100 egység) a
feltárás napját magában foglaló (pl. 2014.) adóévről szóló adóbevallásában veszi
figyelembe. Ennek feltétele, hogy a nem jelentős összegű (100 egység) hibával
érintett (2012.) adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba
összegét (legyen legalább 101 egység)45
.
41 Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pont
42 Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pont
43 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés u) pont
44 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pont
45 Tao. tv. 8. § (8) bekezdés11
5.11. Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása
Csökkentheti46 az adózó az adózás előtti eredményét a megváltozott
munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta
a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér,
de legfeljebb az érvényes minimálbér,
összegével, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
5.12. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak
Ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban
– áfa nélkül számítva – magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak
annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények
esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár) a
szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek
megfelelő összeggel – a Tao. tv-ben előírt más korrekciós jogcímektől függetlenül
– módosítani kell az adózás előtti eredményt.
A szokásos piaci ár meghatározásához a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében foglalt
módszerek valamelyikét kell alapul venni.
2015-től a Tao. tv. az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak
csökkentése céljából indokolt esetben előírja a statisztikai módszerek kötelező
alkalmazását. Amennyiben a szokásos piaci ár megállapítása során alkalmazott
módszerek esetében indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta
elemszámára vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány
alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány)
további szűkítést végez. Az új rendelkezést első alkalommal a 2015. évben
kezdődő adóévi kötelezettség megállapítása során kell alkalmazni 47, részletes
szabályai pedig a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendeletben találhatóak.
A Tao. tv. 4. § 23. pontjának alpontjai tételesen meghatározzák, hogy a kapcsolt
vállalkozási viszony mely esetekben áll fenn az adózó (például „A” cég) és más
személy (például „B” cég, magánszemély) között.
2015. január 1-jétől hatályos szabály, hogy az adózó és más személy abban az
esetben is kapcsolt vállalkozás, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel
46 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés v) pont
47 Tao. tv. 18. § (9) bekezdés, 29/A. § (7) bekezdés 12
az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul
meg.
48
Önmagában a kapcsolt vállalkozási viszony létrejötte az adózó és más személy
között még nem keletkeztet adóalap korrekciót, de az egymással kapcsolt
vállalkozásban állók bármely szerződéses ügylete (adás-vétel, kölcsön-nyújtás
stb.) esetén egyrészt bejelentési kötelezettség keletkezik az Art. szerint, másrészt
vizsgálandó a szokásos piaci árhoz viszonyított alkalmazott ellenérték (ár,
kamat). Önmagában továbbá az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő felek
szerződései sem feltétlenül jelentenek korrekciós kötelezettséget, csak akkor, ha
az adott szerződés kapcsán alkalmazott ellenérték a szokásos piaci ártól eltér. A
kivételes szabály szerint, ha a kapcsolt fél magánszemély, nincs módosító tétel,
vagyis a vele kötött szerződés alapján a piaci ártól eltérő áralkalmazás esetén
sincs sem növelő, sem csökkentő korrekció.
Csökkentheti49 az adózó az adózás előtti eredményét az alábbi feltételek
együttes fennállása esetén:
– az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb,
mint a szokásos piaci ár mellett lett volna és
– a vele szerződő kapcsolt vállalkozás
belföldi illetőségű adózó, vagy
olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével),
amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak
megfelelő adó alanya, valamint
– rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a
különbözet összegét.
Meg kell növelnie50 az adózónak az adózás előtti eredményét, ha az alkalmazott
ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci
ár mellett lett volna.
Az alapítónál, a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónál, továbbá a tagnál
apport esetén is felmerülhet adózás előtti eredmény módosítása, ha a többségi
befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) nem
pénzbeli hozzájárulás formájában
teljesíti, emeli fel a jegyzett tőkét, a tőketartalékot,
48 Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpont
49 Tao. tv. 18. § (1) bekezdés a) pont
50 Tao. tv. 18. § (1) bekezdés b) pont13
szállítja le tőkekivonással a jegyzett tőkét,
részesül a vagyonkiadásban megszűnéskor,
részesül – vagyoni értékű juttatásként – az osztalékban51
.
5.13. Adomány és támogatás kedvezménye
Csökkenti52 az adózás előtti eredményt a közhasznú szervezetnek a közhasznú
tevékenysége53 támogatására – bármely formában: pénz, eszköz, szolgáltatás –
nyújtott adomány
54 összegének 20 százaléka, illetve tartós adományozási
szerződés55 esetén az adomány összegének 40 százaléka, a Magyar Kármentő
Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek
felsőoktatási támogatási megállapodás keretében adott támogatás, juttatás,
eszköz, szolgáltatás bekerülési értékének 50 %-a, de együttesen legfeljebb az
adózás előtti eredmény összege.
Felsőoktatási támogatási megállapodás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi
CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény
alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló
megállapodás. A felsőoktatás támogatásának adóalap-kedvezményét első
alkalommal a 2014. évi adókötelezettségre, a 2014. adóévben kötött
felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni.56
Az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésére akkor jogosult57, ha
rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti
Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása
céljából kiállított igazolással.
Az adomány összege – az előzőek szerinti csökkentő tétel mellett – elismert
költség az adóalapnál, azaz nem kell azzal megnövelni58 az adózás előtti
eredményt, ha az adományozó rendelkezik az adományban részesülő szervezet
által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.
51 Tao. tv. 18. § (6) bekezdés
52 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont
53 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
2011. évi CLXXV. törvény [Ectv.] 2. § 20. pont
54 Tao. tv. 4. § 1/a. pont
55 Ectv. 2. § 27. pont
56 Tao. tv. 4. § 16/c. pont, 29/A. § (2) bekezdés
57 Tao. tv. 7. § (7) bekezdés
58 Tao. tv. 3. számú melléklet B/17. pont14
5.14. KKV beruházási kedvezmény
Az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak [KKV] minősülő
adózó59
– ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – csökkentheti60
az adózás
előtti eredményét a következő feltételeknek megfelelés esetén:
– a kedvezmény érvényesítésének adóéve egészében valamennyi tagja – az
adózón kívül – csak magánszemély volt (ideértve az MRP-t is),
– a csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti
eredményt, és legfeljebb 30 millió forint lehet,
– kedvezményre jogosít:
a korábban még használatba nem vett ingatlan adóévi beruházási értéke,
kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant61
,
a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek,
járművek közé sorolandó62
– a tevékenységet közvetlenül szolgáló –
tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke,
az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás,
átalakítás értéke,
az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi
termék, szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értéke,
a bérbe vevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás,
felújítás értéke.
63
A csökkentő tétel támogatástartalma [a Tao. tv. 19. § szerinti adókulccsal
számított értéke] az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában,
64 ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést
szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.
cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban,
valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos
kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló
rendeletben foglalt támogatásnak minősül;
59 A besorolásra irányadó jogszabály: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény [Tao. tv. 4. § 24. pont]
60 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont, 7. § (11)-(12) bekezdés
61 Tao. tv. 4. § 34/a.) pont
62 Szt. 26. § (4) bekezdés
63 Szt. 26. § (2) bekezdés
64 Tao. tv. 7. § (12) bekezdés15
ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági
termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában
a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben
nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal
összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt
támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de
minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott
állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti
támogatásnak minősül;
minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe
vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági
rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.
A Tao. tv. külön rendelkezést65 tartalmaz – az előzőek figyelembevételével –
megszerzett kedvezmény megtartására vonatkozóan. Ugyanis az adózó által
érvényesített csökkentő tétel összegének kétszeresével rendeli megnövelni
annak az adóévnek az adóalapját, amelyben a törvényben említett valamely
esemény bekövetkezik. Ilyen például, ha a beruházást, a szellemi terméket az
adózó az adóévet követő negyedik adóév végéig – nem elháríthatatlan külső ok
miatt – nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba, vagy az üzembe
helyezett tárgyi eszközt, a szellemi terméket az adóévet követő negyedik adóév
végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja, apportálja, eladja, térítés nélkül
átadja stb. Szintén a „kétszeres összegű” növelő tétel66 alkalmazása vonatkozik
arra az esetre, ha az adózó – az adóévet követő négy adóéven belül – jogutód
nélkül megszűnik.
6.) Jövedelem-(nyereség-)minimum
Az adózónak minden adóév végén meg kell vizsgálnia, hogy az adózás előtti
eredménye vagy az – általános szabályok szerint megállapított – adóalapja közül
a nagyobb érték eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét. Ha igen,
akkor az általános szabályok szerint meghatározott adóalapja után állapítja meg
adófizetési kötelezettségét (vagy negatív adóalap esetén elhatárolja a
veszteségét). Ha azonban – az előzőek szerinti – nagyobb érték nem éri el a
jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, akkor választása szerint
65 Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pont
66 Tao. tv. 16. § (1) bekezdés cf) pont16
a) adóbevallásában az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot
tesz, és az adókötelezettsége meghatározásához az általános szabályok
szerinti adóalapját veszi alapul, vagy
b) a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak (ha az általános
szabályok szerinti adóalapja negatív, annak összegét ebben az esetben is
elhatárolhatja).
Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra előírtakat alkalmazni a
kivételként67 megfogalmazott esetekben (például az előtársasági és az azt követő
adóévben).
A jövedelem-(nyereség-)minimum összege a korrigált összes bevétel 2
százaléka68
. 2015-től a korábbi évektől eltérően a korrigált összes bevétel
meghatározásánál az összes bevételt nem csökkenti az eladott áruk beszerzési
értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke.
7.) Az adó mértéke
A társasági adó mértéke69 a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó
összegéig 10 százalék, az 500 millió forintot meghaladó része után 19 százalék.
Az így meghatározott összeg a számított társasági adó, amelyet – a feltételek
fennállása esetén – az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó
adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő
adója.
8.) Rendelkezés az adóról
2015-től a látvány-csapatsportok, a filmalkotás és az előadó-művészeti
szervezetek támogatásának adókedvezménye alternatívájaként kerül bevezetésre
a rendelkezés az adóról jogintézménye [Tao. tv. 24/A. §]. Az új szabályokat „A
társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai
(rendelkezés az adóról) 2015.” című 55. számú információs füzet tartalmazza.
9.) Adókedvezmények
A számított adó, legfeljebb annak 80 százalékáig csökkenthető fejlesztési
adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70
67 Tao. tv. 6. § (6) bekezdés
68 Tao. tv. 6. § (7)-(10) bekezdések
69 Tao. tv. 19. §17
százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény70. (Nincs tehát 100
százalékos mértékű adókedvezmény; a számított adó nullára nem csökkenthető.)
9.1. A „80 százalékos” korlát szerinti fejlesztési adókedvezmény
Fejlesztési adókedvezmény71
– többek között – a következő beruházások
üzembe helyezése és a kormányrendeletben72 foglaltak szerinti üzemeltetése
esetén vehető igénybe:
jelenértéken73 legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban:
kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat
közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken
legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba
vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban
meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló
beruházás,
jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi
beruházás,
jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az
alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és
videogyártást szolgáló beruházás,
munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy
egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott
piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az
első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik
év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű
beruházás,
jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által
megvalósított beruházás,
jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna74
területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás.
70 Tao. tv. 23. § (2)-(3) bekezdések
71 Tao. tv. 22/B. §
72 A fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet
73 Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más állami
támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, határozat esetén a megállapított, de
legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben
meghatározott aránnyal számított értéket (jelenérték számításának módszere: a 165/2014. (VII. 17.) Korm.
rendelet 2. számú melléklete szerint). 18
Az adókedvezmény igénybe vételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság
engedélyén alapuló – határozata, amennyiben75
a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az
összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat;
b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem
értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott
támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami
támogatás jelenértéken, beruházásonként meghaladja a 7,5 millió eurónak
megfelelő forintösszeget;
c) az adózó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy
hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén,
vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül ilyen
tevékenységet szüntet meg.
Az adózó a 10 adóéven át érvényesíthető adókedvezményt a beruházás üzembe
helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe
helyezésének adóévében – és az azt követő 9 adóévben, legfeljebb a bejelentés,
illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 14. adóévben veheti igénybe.
9.2. A „70 százalékos” korlát szerinti adókedvezmények
9.2.1. Látvány-csapatsportok támogatása
Az adózót a látvány-csapatsportok76
– labdarúgás, kézilabda, kosárlabda,
vízilabda, jégkorong – valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési
programmal rendelkező sportszervezet, vagy látvány-csapatsport fejlesztése
érdekében létrejött közhasznú alapítvány támogatása esetén adókedvezmény
illeti meg. A támogatás történhet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott
pénzösszeg átutalásával, térítés nélkül átadott eszköz, ingyenes szolgáltatás
formájában a törvényben meghatározott jogcímeken.
Alaptámogatás
Az adózó a részére – a támogatásra jogosult szervezet kérelmére –kiállított
támogatási igazolásban77 szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás
74 Tao. tv. 4. § 31. pont
75 Tao. tv. 22/B. § (2a) bekezdés
76 Tao. tv. 4. § 41. pont
77 Tao. tv. 22/C. § (3) bekezdés19
(juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás
(juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából
adókedvezményt vehet igénybe78 [alaptámogatás], függetlenül attól, hogy e
támogatással nem növeli79 adózás előtti eredményét az adóalap
megállapításakor; az igénybevétel feltétele, hogy a támogatási igazolás
kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet
általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása.
Az alaptámogatás utáni adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az
adózó – a külön jogszabályban80 meghatározottak szerint –
a) a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet
számára, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást pedig az arra jogosult
szervezet vagy a sportköztestület81 számára átutalja, valamint
b) a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának
megtörténtét (a megfizetés tényét) az állami adóhatóság részére bejelentse a
támogatás (mindkét támogatás) pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon
belül82. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének
nincs helye. A bejelentésre a SPORTBEJ nyomtatvány szolgál.
Kiegészítő sportfejlesztési támogatás:83
Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10/19 százalékos
adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy
támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében a jogosultnak
megfizetni. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásra jogosult szervezet a
támogató döntése szerint84
a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport
országos sportági szakszövetsége, vagy
az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport keretében működő
(ugyanazon) szervezet, vagy
az alaptámogatásban részesített látvány-csapatsport – mint sportág –
érdekében működő (másik) szervezet.
78 Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdése, amelynek a köztartozás-mentességre vonatkozó rendelkezése 2012. március 1-
jétől alkalmazandó
79 Tao. tv. 3. számú melléklet B/15. pont
80 A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás
elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet
81 Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés e) pont: a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben
meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a
támogatást folyósító sportköztestület
82 Tao. tv. 22/C. § (3d) bekezdés
83 Tao. tv. 22/C. § (3a) és (3b) bekezdések
84 Tao. tv. 22/C. § (3a) bekezdés20
A sportköztestület részére nyújtott támogatás esetén az adózó a kiegészítő
sportfejlesztési támogatást e sportköztestület részére köteles szponzori vagy
támogatási szerződés keretében megfizetni.
Az adózó továbbá a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10
százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel akkor állapíthatja meg, ha a
támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem
köteles. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható
fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg
és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot,
az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét
követő 90 napon belül – az előzőekben leírt módon – kiegészítő sportfejlesztési
támogatásra fordítani.
Nem minősül elismert költségnek, azaz meg kell növelni az adózás előtti
eredményt az adózó által az adóévben szponzori vagy támogatási szerződés
keretében nyújtott – előzőek szerinti – kiegészítő sportfejlesztési támogatás
adóévi költségként elszámolt összegével85
.
Az adózó az alaptámogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az arra
jogosult fizetési számlára utalja át a támogatási igazolás kézhezvételét követően.
A támogatás fogadására szolgáló fizetési számla számát meg kell határozni
alaptámogatás esetében a támogatási igazolásban,
kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló
szponzori vagy támogatási szerződésben.
Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági
szakszövetség, akkor a szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti
példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő
sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági
szakszövetsége részére86
.
9.2.2. Filmgyártás támogatása
Az adózó a részére a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási
igazolásban
87 szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve
és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét
követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet
igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli88 adózás előtti
85 Tao. tv. 3. számú melléklet A/12. pont
86 Tao. tv. 22/C. § (3c) bekezdés
87 Tao. tv. 22. § (2) bekezdés
88 Tao. tv. 3. számú melléklet B/15. pont21
eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének
– a 2014. évtől – feltétele, hogy az adózó kiegészítő támogatás megfizetését is
teljesítse. A kiegészítő támogatás számítása, mértéke azonos a sportcélú
támogatásoknál leírtakkal (ld. 8.2.1. pontnál), a jogosultja pedig – 2014.01.22-
étől – kizárólag a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt89
.
9.2.3. Előadó-művészeti szervezet támogatása
Az adózó a részére az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott
támogatási igazolásban90 szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás
(juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás
(juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából
adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem
növeli91 adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.92 Az
adókedvezmény igénybevételének – a 2014. évtől – feltétele, hogy az adózó
kiegészítő támogatás megfizetését is teljesítse. A kiegészítő támogatás
számítása, mértéke azonos a sportcélú támogatásoknál leírtakkal (ld. 8.2.1.
pontnál), a jogosultja pedig – az adózó döntése szerint – vagy a kultúráért
felelős miniszter által vezetett minisztérium (EMMI), vagy a támogatási
igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-
művészeti szervezet93
.
Az előadó-művészeti szervezet támogatója a támogatás juttatásáért a támogatott
előadó-művészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel
ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a támogató nem
jogosult adókedvezmény igénybevételére94
.
9.2.4. Szövetkezeti közösségi alap-képzés
A szövetkezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V.. törvény 58. §-a
alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként95
veheti igénybe. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak96 minősül.
89 Tao. tv. 22. § (1), (6)-(7) bekezdés, (8) bekezdés a) pont
90 Tao. tv. 22. § (4) bekezdés
91 Tao. tv. 3. számú melléklet B/15. pont
92 Tao. tv. 22. § (1) bekezdés
93 Tao. tv. 22. § (6)-(7) bekezdés, (8) bekezdés b) pont
94 Tao. tv. 22. § (5) bekezdés
95 Tao. tv. 22. § (14) bekezdés
96 1407/2013/EU rendelet szerint22
9.2.5. KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény
A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó
napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (KKV) minősülő adózó a
megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához
pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel
(ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata
után adókedvezményt97 vehet igénybe.
Az adókedvezmény mértéke
a) a 2000. december 31. - 2013. december 31. között megkötött szerződés
alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka,
b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe
vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka,
de adóévenként nem lehet több 6 millió forintnál.
Az igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában az irányadó közösségi rendelet (ld.: 5.14.
pontnál) szerinti támogatásnak minősül.
Az adókedvezmény abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján
a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel; utoljára abban az adóévben,
amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. Az
adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés
megkötésének évét követő 4 éven belül üzembe kell helyezni, kivéve, ha az
üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében
maradt el, illetve a tárgyi eszköz az üzembe helyezésének adóévében és az azt
követő 3 évben nem idegeníthető el. Bármely feltétel nem teljesülése esetén az
adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelemi pótlékkal növelten vissza
kell fizetnie.
9.) A fizetendő adó megállapítása, bevallása, megfizetése
Az előzőek alapulvételével a fizetendő társasági adó levezetése a következő:
Adóévi bevételek
– Adóévi költségek, ráfordítások
Adózás előtti eredmény
97 Tao. tv. 22/A. §23
– Csökkentő korrekciós tételek
+ Növelő korrekciós tételek
Adóalap
(+) Adóalap x 10/19%
= Számított társasági adó
− Adókedvezmény
Fizetendő adó
Az adóévre megállapított társasági adó összegét – a naptári év szerint működő
adózóknak – az adóévet követő év május 31-éig kell bevallaniuk98 (éves
adóbevallás), az erre rendszeresített '29. számú bevallási nyomtatványon. A
naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózók – az üzleti év első napján
hatályos szabályok szerint megállapított – adófizetési kötelezettségük bevallását
az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig teljesítik99
.
Az adó megfizetése az előlegfizetés rendszerében történik. Az adózó a társasági
adót – a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó
különbözetét – az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg100, a naptári évtől
eltérő üzleti év szerint működő adózó az adóév utolsó napját követő ötödik
hónap utolsó napjáig fizeti meg101
, illetőleg ettől az időponttól igényelheti
vissza.
11.) Társasági adóelőleg megállapítása, bevallása, megfizetése
Az adózónak fő szabály szerint az éves adóbevallással egyidejűleg – az
adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő
12 hónapos időszakra – társasági adóelőleget kell bevallania102 az esedékességi
időre eső összeg feltüntetésével (a '29. számú bevallási nyomtatvány előlegbevallási
lapján). Az adóelőleg összege
a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet
megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai
alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.
98 Art. 1. számú melléklet I./B/2./e) pont
99 Art. 6. számú melléklet 1. pont
100 Art. 2. számú melléklet I./3./B/a) pont
101 Art. 6. számú melléklet 2/a.) pont
102 Tao. tv. 26. §24
Az adóelőleg havonkénti, vagy negyedéves gyakorisággal teljesítendő. A nem
mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, halászati ágba sorolt adózók
esetén az adóelőleg
a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó
meghaladja az 5 millió forintot,
b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő
adó legfeljebb 5 millió forint.
Az adóelőleg összegét a havonkénti gyakoriságú adózó minden hónap 20.
napjáig fizeti meg. Negyedéves előleg-gyakoriság esetén az adózó az
adóelőleget a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg, azzal, hogy az
adóév utolsó negyedévi előlegét az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó az
előleg-kiegészítéssel egyidejűleg fizeti meg103
.
Külön rendelkezés104 vonatkozik a társasági adóelőleg-kötelezettség
teljesítésére azon esetekben, amikor megszűnik az adózó
egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága (eva-alanyisága), vagy
kisvállalati adóalanyisága (kiva-alanyisága), vagy
kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága (kata-alanyisága)
és visszatér a Tao. tv. hatálya alá. Az ilyen adózóknak is keletkezik – az
említettek szerinti adóalanyiságuk megszűnését követő 60 napon belül
teljesítendő – adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségük, valamint
negyedéves gyakorisággal – a törvényben meghatározott módon – adóelőleg
fizetési kötelezettségük.
12.) Feltöltési kötelezettség
Amennyiben az adózónak az adóévet megelőző adóévben az éves szinten
számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, úgy adóelőleg feltöltési
kötelezettsége van; az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó
összegére ki kell egészítenie105. Ennek során, ha az adózó az Európai Uniótól
és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor e támogatások miatt elszámolt
adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott
összeg figyelmen kívül hagyásával számított adóalap alapján kell a várható adó
összegét kalkulálnia.
103 Art. 2. számú melléklet I./3./A/a) pont
104 Tao. tv. 26. § (12), (13) bekezdés
105 Tao. tv. 26. § (10) bekezdés25
A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét – az erre rendszeresített '01. számú
bevallási nyomtatványon – a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell
bevallani106, és e határnapig megfizetni107
.
Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az
adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90
százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete
után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet108
.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal