KIVA
A kisvállalati adó (a Kiva) szabályai 2015.
A kisvállalati adó szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza, amelynek rendelkezései – főszabály
szerint – 2013. január 1-jén léptek hatályba.
I. A kisvállalati adó alanyai
Az adó alanya:
– az egyéni cég,
– a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen
működő részvénytársaság,
– a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
– az erdőbirtokossági társulat,
– a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői
iroda,
– a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi
személy lehet.1
A felsorolt szervezetek csak abban az esetben jelentkezhetnek be a kisvállalati adó hatálya
alá, ha a Katv.-ban meghatározott kritériumoknak2 megfelelnek. E feltételek az alábbiak:
– Az adózónak az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem
haladja meg a 25 főt. Az állományi létszám meghatározását a Központi Statisztikai
Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány
2009. január 1. napján érvényes szabályai alapján kell végrehajtani.
– Az adózónak az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem
haladja meg az 500 millió forintot. Bevételként az értékesítés nettó árbevételét, az egyéb
bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és a rendkívüli bevételek összegét kell
figyelembe venni.
3 Amennyiben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya
alá nem tartozó eva-adóalany (bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti
társaság, egyéni cég) kíván bejelentkezni a kisvállalati adó hatálya alá, úgy esetében az
eva-alapot4
kell bevételként figyelembe venni. Ha pedig kisadózó vállalkozás kíván a
kisvállalati adó alanyává válni, akkor az 500 millió forintos értékhatár szempontjából a
kisadózó vállalkozás bevételét5
kell figyelembe venni.
Amennyiben az adózónak a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóéve 12 hónapnál
rövidebb, úgy az 500 millió forintos várható bevételi értékhatárt a működési napok
számának megfelelően kell arányosítani.
– Az adózónak az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adóhatóság
jogerősen nem törölte vagy függesztette fel.
– Nem választhatják a kisvállalati adót az eltérő üzleti éves adózók, mivel a Katv. előírja,
hogy a kisvállalati adót választó adózó üzleti évének mérlegforduló napja kizárólag
1 Katv. 16. § (1) bekezdés
2 Katv. 16. § (2) bekezdés, 19. § (4) bekezdés
3 Katv. 2. § 3. pont
4 Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdés
5 Katv. 2. § 3. pont2
december 31. lehet. További korlátozás, hogy a kisvállalati adó alanyai nem térhetnek át a
naptári évtől eltérő üzleti évre, beszámolójukat pedig forintban kötelesek elkészíteni.
– Az adózónak az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolójában a
mérlegfőösszege várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál
rövidebb adóév esetén az 500 millió forint arányos részét. Beszámoló alatt a Szt., vagy a
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az
összevont (éves) konszolidált beszámolót.6
– Nem jogszerű a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés, ha annak
napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó-
és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot. E körben tehát a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal által nyilvántartott valamennyi, végrehajtható adó- és vámtartozást
figyelembe kell venni, viszont a helyi önkormányzatok által nyilvántartott adótartozások,
illetve az adók módjára behajtható köztartozások nem számítanak az 1 millió forintos
határ szempontjából.
Amennyiben a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni kívánó adózó rendelkezik kapcsolt
vállalkozással,
7
úgy az előzőekben ismertetett állományi létszám-, illetve a bevételi határok
számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni, a kapcsolt
vállalakozás utolsó lezárt üzleti évi beszámolója alapján.
A belföldi adóalanyok adókötelezettsége teljes körű, azaz a belföldről és a külföldről
származó jövedelmére egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége korlátozott,
csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed
ki.8
II. Az adóalanyiság létrejötte
A kisvállalati adó alanyai lehetnek a törvény hatályba lépését megelőzően létrejött, már
működő vállalkozások (függetlenül az alakulásuk időpontjától), illetve az adóév közben
újonnan létrejövő vállalkozások is. Az adóalanyiság keletkezése szempontjából eltérő
szabályok vonatkoznak e két csoportra.
Az adóalanyiság keletkezése a már működő vállalkozások tekintetében
A kisvállalati adó adóalanyiság az adózó erre irányuló választásával jön létre. Az adózónak
lehetősége van arra, hogy évközben „térjen át” a kisvállalati adó hatálya alá, az adóalanyiság
– ilyen esetben – a választásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap
első napjával jön létre.
A bejelentést kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, az állami adóhatóság által e célra
rendszeresített 15T203KV jelű nyomtatványon.9
Az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Ha például egy társasági
adóalany kft. úgy dönt, hogy kisvállalati adó szabályai szerint kívánja teljesíteni az
adókötelezettségeit és ezt 2015. június 20-án bejelenti az állami adóhatósághoz, akkor az
üzleti évei az alábbiak szerint alakulnak:
6 Katv. 2. § 2. pont
7 A társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 32. pont
8 Katv. 17. §
9 Katv. 19. § (1) bekezdés3
– 2015. január 1-jétől 2015. június 30-ig társasági adóalany
– 2015. július 1-jétől 2015. december 31-ig kisvállalati adóalany (kivéve, ha időközben
a Katv.-ban meghatározott valamilyen oknál fogva az adózó kiesik a kiva hatálya
alól).
Az adózó a kisvállalati adóalanyiság választását bejelentés megtételének napjától számított 30
napon belül a 15T203KV jelű nyomtatványon, elektronikus úton visszavonhatja azzal, hogy a
határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés
visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.10
Az adóalanyiság keletkezése az újonnan alakult vállalkozások tekintetében
Az adóévben újonnan létrejövő vállalkozások adóalanyisága
a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha
vállalkozási tevékenységet a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti,
az első jognyilatkozat megtételének napján kezdődik, ha belföldi illetősége az
üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik,
más esetben azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály
szerint létrejön,
feltéve, hogy a választását létrejöttének napjától számított 30 napon belül bejelenti az állami
adóhatóságnak.
A 30 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.11
III. Az adóalanyiság megszűnése
A Katv. által nevesített megszűnési okokat12 és az azokhoz tartozó megszűnési időpontokat az
alábbi táblázat tartalmazza.
Megszűnési ok Megszűnés időpontja
Az adózó kijelentkezik a kisvállalati adó hatálya
alól. (Ennek módja, hogy az adózó –
legkorábban az adóév december 1-jétől,
legkésőbb az adóév december 20-áig – az erre a
célra rendszeresített nyomtatványon,
elektronikus úton bejelenti az állami
adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit a
jövőben nem a kisvállalati adó szabályai szerint
teljesíti. A határidő elmulasztása esetén igazolási
kérelem előterjesztésének nincs helye.)
Az adóalanyiság az adóév utolsó
napjával szűnik meg.
Az adózó – kapcsolt vállalkozásokkal együttesen
számított – bevétele a negyedév első napján
meghaladja az adóalanyiság választására jogosító
500 millió forintos értékhatárt.
Az adóalanyiság megszűnésének
időpontja az értékhatár túllépését
megelőző nap.
Az adóalany végelszámolás, felszámolás vagy
kényszertörlés hatálya alá kerül.
Az adóalanyiság az eljárás
kezdőnapjával megszűnik.
10 Katv. 19. § (3) bekezdés
11 Katv. 19. § (9) bekezdés
12 Katv. 19. § (2), (5) bekezdés4
Az adóalany végelszámolás, felszámolás vagy
kényszertörlés nélkül szűnik meg.
Az adóalanyiság az adóalany
megszűnésének napjával egyidejűleg
szűnik meg.
Az adóalany egyesül, szétválik13
. Az egyesülést, szétválást megelőző
nappal megszűnik az adóalanyiság.
Az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság
számla- vagy nyugtaadási kötelezettség
elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott
foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru
forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot,
jövedéki bírságot állapított meg.
Az adóalanyiság megszűnésének
időpontja az adóhatósági határozat
jogerőre emelkedésének napját
megelőző hónap utolsó napja.
Az állami adóhatóság az adóalany adószámának
alkalmazását felfüggeszti, törli.
Az adóalanyiság a határozat jogerőre
emelkedésének hónapját megelőző
hónap utolsó napjával szűnik meg.
Az adóalanynak az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott, végrehajtható adó- és
vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján
meghaladja az 1 millió forintot.
Az adóalanyiság megszűnésének
időpontja a naptári negyedév utolsó
napja.
Az adóalanynál foglalkoztatottak átlagos
statisztikai állományi létszáma meghaladja az 50
főt.
A létszámváltozás hónapjának utolsó
napjával megszűnik az adóalanyiság.
A megszűnéssel összefüggésben egy speciális szabályt is rögzít a törvény. Az egyéni cég
tagjának halála esetén ugyanis özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse
(örökösei), illetve a tag cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági
határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává
válhat, feltéve, hogy valamennyi feltételnek megfelel és ezt a szándékát az állami
adóhatóságnak az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül bejelenti. Ilyen esetben
nem szűnik meg az egyéni cég kisvállalati adóalanyisága, ha az új tag ezt az adózási módot
választja, és ezt – a fenti bejelentéssel együtt – jelzi az állami adóhatóságnak.
14
Az adóalanyiság megszűnése következtében az adózó üzleti éve lezárul és az azt követő
nappal önálló üzleti év kezdődik.15 A kiva-alanyiság időszakáról soron kívüli adóbevallást
kell benyújtani, amelynek határideje az adóalanyiság megszűnést követő ötödik hónap utolsó
napja.
Ha például az adóalany, amely 2015. január 1-jével tért át a kisvállalati adó hatálya alá, 2015.
október hónapban észleli, hogy a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma
szeptemberben meghaladja az 50 főt, akkor az adóalanyisága – a fenti szabálynak
megfelelően – 2015. szeptember 30-án megszűnik. Az adózó adóévei ebben az esetben a
következőképpen alakulnak:
– 2015. január 1-jétől – 2015. szeptember 30-ig a kisvállalati adó alanya,
– 2015. október 1-jétől – 2015. december 31-ig a társasági adó alanya.
13 A társasági formaváltás nem eredményezi az adóalanyiság megszűnését, feltéve, ha az új társasági forma is
megfelel a kiva választására jogosító társasági formák valamelyikének.
14 Katv. 19. § (6) bekezdés
15 Katv. 19. § (7) bekezdés5
Az adóalanyiság megszűnéstől számított 24 hónapban a kisvállalati adóalanyiság ismételten
nem választható.16 Ennek alapján példabeli adózó 2017. októberében jelentkezhet be
ismételten kiva hatálya alá, az adóalanyisága pedig – amennyiben a feltételeknek megfelel –
2017. november 1-jén jön létre.
IV. A kisvállalati adó alapja
A kisvállalati adó alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményének a
személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések
összege (minimum-adóalap).
17
A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény
Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök (készpénz, elektronikus pénz,
csekkek, bankbetétek) Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege,
csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével,
korrigálva a Katv.-ban meghatározott tételekkel.18
A kisvállalati adó hatálya alá átlépő, a megelőző adóévben bevételi nyilvántartást vezető evaalanyok
vagy kisadózó vállalkozások nem rendelkeznek a tárgyévet megelőző üzleti évről
beszámolóval, így esetükben a kisvállalati adóalanyiság első évében az átlépéskor elkészített
nyitómérlegben19 szereplő összeggel kell csökkenteni az első üzleti évi pénzeszközök
állományát.
Speciális szabály vonatkozik az ügyvédi irodák esetében a pénzforgalmi szemléletű eredmény
meghatározására, ugyanis ezen alanyi kör vonatkozásában nem minősül pénzeszköznek az
ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.
A Katv.-ban meghatározott korrekciós tételek egy része azt szolgálja, hogy egyes idegen
források bevonása ne jelenjen meg az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményében, továbbá
azt, hogy a pénzeszközök kihelyezése (például kölcsön nyújtásával, értékpapír vásárlásával)
ne eredményezze a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenését. A korrekciós tételek
másik csoportjának célja a pénzforgalmi szemléletű eredménynek – mint az adóalap egyik
összetevőjének – védelme. Vannak olyan korrekciós tételek is, amelyek arra szolgálnak, hogy
az adóalanyiság időszakát megelőzően felmerült, de az adóalanyiság időszakára vonatozó
költségek, ráfordítások összege ne képezze a pénzforgalmi szemléletű eredmény részét.
A Katv.-ban felsorolt, a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő és csökkentő tételek az
alábbiak.
A pénzforgalmi szemléletű eredményt
csökkenti az alábbi ügyletekből a
tárgyévben befolyt pénzeszköz20
A pénzforgalmi szemléletű eredményt
növeli a következő ügyletek miatt a
tárgyévben teljesített pénzeszköz
kifizetés21
16 Katv. 19. § (8) bekezdés
17 Katv. 20. § (1) bekezdés
18 Katv. 20. § (2) bekezdés
19 Szt. 2/A. § (4) bekezdés
20 Katv. 20. § (4) bekezdés
21 Katv. 20. § (5) bekezdés6
hitel vagy kölcsön felvétele az adózónak nyújtott hitel vagy
kölcsön törlesztése, visszafizetése
esetén a hitel vagy kölcsön
felvételekor csökkentő tételként
elszámolt összeg arányos része
az adózó által nyújtott hitel vagy
kölcsön törlesztése, visszafizetése
esetén a hitel vagy kölcsön
nyújtásakor növelő tételként
elszámolt összeg arányos része
hitel vagy kölcsön nyújtása
kötvény vagy hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír kibocsátása
saját kibocsátású kötvény vagy
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
beváltása, törlesztése esetén a
beváltott, eladott értékpapírok
kibocsátásakor csökkentő tételként
elszámolt összeg arányos része
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
beváltása, eladása, valamint
tulajdoni részesedést jelentő
befektetés eladása esetén a beváltott,
eladott értékpapírok, befektetések
vásárlásakor növelő tételként
elszámolt összeg arányos része
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
vagy tulajdoni részesedést jelentő
befektetés vásárlása
tőkebevonás (különösen jegyzett
tőke emelése)
tőkekivonás (különösen jegyzett tőke
leszállítása)
osztalék és osztalékelőleg
megszerzése
osztalék fizetése (ide nem értve a
kisvállalati adóalanyiságot megelőző
adóévek adózott eredménye és
eredménytartaléka terhére a
kisvállalati adóalanyiság időszakában
kifizetésre kerülő osztalékot) és az
osztalékelőleg fizetése
elszámolásra kiadott előleg
visszafizetése
elszámolásra kiadott előleg kifizetése
a Katv. alapján megfizetett adó
visszatérítése
a Katv. alapján megfizetett adó és
adóelőleg
Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen
és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a
tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés:22
– Végeleges pénzeszköz átadás (így például: az adomány is).
– Az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz
beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége,
árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen
megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az
ésszerű gazdálkodás követelményeivel.
22 Katv. 20. § (6) bekezdés7
E szabály értelmében, ha a kisvállalati adóalany 50 ezer forintot meghaladó bekerülési
értékű szolgáltatást vesz igénybe, vagy eszközt szerez be, annak bizonyítása őt terheli,
hogy a pénzeszköz-kiadás a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel.
A Tbj.23 rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék
megfizetése.
– Az a kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással
üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés
nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal
összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította.
– Az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés. Az ellenőrzött külföldi
társaság fogalmára a Tao. tv. 4. § 11. pontjában található definíció irányadó.
– Az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka
alatt teljesített adófizetési kötelezettség az általános forgalmi adó-fizetési kötelezettség
kivételével. Az említetett adófizetési kötelezettségek közé tartozhat például a kisvállalati
adóalanyiság első évében a megelőző adóévre vonatkozó társasági adó, vagy eva
összege.,
– Az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság,
pótlék összege.
– A jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos
állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott
kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben
fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az
adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el. E rendelkezés
alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a
szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a
mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve
váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség.
Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen
és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan
elszámolt ráfordítás:24
– A behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, ha azt a kisvállalati adó alanya
kapcsolt vállalkozással szemben engedi el. Nem kell tehát növelni a pénzforgalmi
szemléletű eredményt abban az esetben, ha a kisvállalati adó alanya magánszemély vagy
kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló más személy javára engedi el a követelést.
– A térítés nélküli eszközátadás, illetve a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás.
– A készlethiány (eszköz hiányának elszámolása), ha egyértelműen megállapítható, hogy a
hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az ésszerű
gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő
veszteség mérséklésére.
– A tartozás térítés nélküli átvállalása.
Ha a kapcsolt vállalkozások által kötött szerződésben a felek olyan ellenértéket határoznak
meg, amely eltér a szokásos piaci ártól, úgy a szokásos piaci ár és az ügyleti érték
különbözetével korrigálni (az eltérés irányától függően növelni vagy csökkenteni) kell a
pénzforgalmi szemléletű eredményt. A módosítást abban az esetben is el kell végezni, ha az
23 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
szóló 1997. évi LXXX. törvény
24 Katv. 20. § (7) bekezdés8
adóalany már más korrekciós tételekkel növelte vagy csökkentette a pénzforgalmi szemléletű
eredményét, illetve, ha az ügylet nem járt az adózó pénzeszközeinek változásával.25
A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszerek segítségével
kell megállapítani. A Tao. tv. hivatkozott bekezdése az összehasonlító árak módszerét, a
viszonteladási árak módszerét, a költség és jövedelem módszert, az ügyleti nettó nyereségen
alapuló módszert, a nyereségmegosztásos módszert és az egyéb módszereket nevesíti.
A kisvállalati adó hatálya alá való áttérésre tekintettel a törvény speciális korrekciós tételek
alkalmazását írja elő bizonyos, a kisvállalati adóalanyiságot megelőzően felmerült bevételek,
kiadások vonatkozásában. A Katv. úgy rendelkezik26, hogy a pénzforgalmi szemléletű
eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni
– az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóalanyiság időszakát megelőző
időszakra vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el,
– a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadást, elszámolt bevételt, ha az
adóalanyiság időszakát megelőző időszakban az adóalany az Szt. hatálya alá nem
tartozott.
– a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az
adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést.
Ez utóbbi esetben, azaz, ha tag részére a kiva-alanyiság időszakában fizetik vissza a korábban
teljesített pótbefizetést, úgy csökkenteni kell a pénzforgalmi szemléletű eredményt. Ellenkező
esetben, ha a kisvállalati adóalany taggyűlése írt elő korábban pótbefizetést, amelynek
visszafizetésére a kiva-alanyiság időszakában kerül sor a tagok részére, úgy a fenti
rendelkezés értelmében a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelni kell.
A pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe
venni az olyan kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely a
kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó
eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem került elszámolásra.27
Ha a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a zárókészlet állomány értéke nem éri el a
kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, úgy a
különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt.
28
A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként kell figyelembe venni a kivaalanyiságot
megelőző időszakra vonatkozó, de a kiva-alanyiság fennállása alatt visszatérített
adót.29
Szintén az áttéréssel függ össze az a korrekciós tétel, amely előírja, hogy a kisvállalati adó
alanya az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve
a beruházást is) – a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott –
számított nyilvántartási értékével30 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a
pénzforgalmi szemléletű eredményét.31 Amennyiben a kisvállalati adóalany az ilyen
25 Katv. 20. § (8) bekezdés
26 Katv. 20. § (13) bekezdés
27 Katv. 20. § (13), (15) bekezdés
28 Katv. 20. § (17) bekezdés
29 Katv. 20. § (20) bekezdés
30 Tao. tv. 4. § 31. pont
31 Katv. 20. § (16) bekezdés9
immateriális jószágot, tárgyi eszközt (beruházást) 10 éven belül kivezeti a könyveiből, akkor
a kivezetés adóévében csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményt a számított
nyilvántartási érték azon részével, amelyet csökkentő tételként korábban még nem vett
figyelembe.
A személyi jellegű kifizetések (a minimum adóalap)
A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény mellett az adóalap másik összetevője – amely
egyben minimum adóalapként is funkcionál – a személyi jellegű kifizetések összege.
Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint
járulékalapot képez az adóévben, ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után
érvényesíthető kedvezmény éves összegét.32
A Tbj. 4. § k) pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem
az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből
származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
a tanulószerződésben meghatározott díj,
a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül
kapott borravaló,
az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
az előzőekben felsorolt jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott
alapbér, illetőleg ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy
külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben
meghatározott díj havi összege.
A személyi jellegű kifizetések meghatározása során a Tbj. szerinti járulékalapot képező
jövedelmet csökkenteni kell a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető
kedvezmény éves összegével. Kedvezményezett foglalkoztatottnak33 minősül a
– legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező,
huszonöt év alatti pályakezdő munkavállaló,34
– tartósan álláskereső természetes személy,35
– gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint, a
gyermeknevelési támogatás (együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt, vagy azt követően
foglalkoztatott személy,
36
– a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló,37
– a 180 napot meghaladó – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező,
huszonöt év alatti munkavállaló,38
– az 55 év feletti munkavállaló.39
A kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után havonta érvényesíthető kedvezmény
összegét az alábbi táblázatban mutatjuk be.
32 Katv. 20. § (3) bekezdés
33 Katv. 2. § 19. pont
34 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
(Eat.) 462/B. § (2) bekezdés
35 Eat. 462/C. §
36 Eat. 462/D. §
37 Eat. 461. §
38 Eat. 462/B. § (3) bekezdés
39 Eat. 462/B. § (3) bekezdés10
Kedvezményezett foglalkoztatott Érvényesíthető kedvezmény összege és
időtartama
legfeljebb 180 nap – biztosítási
kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal
rendelkező, huszonöt év alatti pályakezdő
munkavállaló
legfeljebb 100 ezer forint a foglalkoztatás
első két évében (vagy a 25. életév
betöltéséig)
tartósan álláskereső természetes személy legfeljebb 100 ezer forint a foglalkoztatás
első két évében,
legfeljebb 50 ezer a foglalkoztatás harmadik
évében
anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy azt
követően foglalkoztatott személy
legfeljebb 100 ezer forint a foglalkoztatás
első két évében,
legfeljebb 50 ezer a foglalkoztatás harmadik
évében
180 napot meghaladó – biztosítási
kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal
rendelkező, huszonöt év alatti munkavállaló
legfeljebb 50 ezer forint (a munkavállaló
foglalkoztatása alatt, de legfeljebb a 25.
életév betöltéséig)
az 55 év feletti munkavállaló legfeljebb 50 ezer forint időkorlát nélkül (a
munkavállaló foglalkoztatása alatt)
a szakképzettséget nem igénylő munkakörben
foglalkoztatott személy
legfeljebb 50 ezer forint időkorlát nélkül (a
munkavállaló foglalkoztatása alatt)
A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 50 ezer/100 ezer forintnak a
részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető azzal,
hogy részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek
munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes
teljes munkaidőt.40
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy munkavállaló – ide nem értve a
szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót, a 180 napot
meghaladó, biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti
munkavállaló, illetve az 55 év feletti munkavállalót – a kedvezményezett foglalkoztatotti
jogállásáról az Eat. szerinti igazolással rendelkezzen. A legfeljebb 180 nap – biztosítási
kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti pályakezdő
munkavállaló részére a biztosítási jogviszony időtartamáról szóló igazolást (határozatot) az
állami adóhatóság állítja ki. A tartósan álláskereső személy részére arról a tényről, hogy a
foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként tartották
nyilván, az állami foglalkoztatási szerv állít ki igazolást. Az anyasági ellátást folyósításáról a
folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy
családtámogatási kifizetőhely állít ki igazolást.
Az előzőektől eltérően személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerinti járulékalapot képező
összes jövedelemként) a garantált bérminimum41 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a társas
vállalkozó42 tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb (így például abban az
40 Katv. 2. § 20. pont
41 Tbj. 4. § s) pont 2. alpont
42 Tbj. 4. § d) pont11
esetben, ha a személyes közreműködésre kötelezett főállású társas vállalkozó nem vesz fel
járulékalapot képező jövedelmet a társas vállalkozástól).
A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során azonban nem kell figyelembe
venni a garantált bérminimum 112,5 %-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak
nem keletkezik Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettsége. Ha például a
tagot a teljes hónapban táppénz illeti meg, akkor nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
Ha a tag Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak43 minősül, és személyes
közreműködésére tekintettel járulékalapot képező jövedelmet szerez, személyi jellegű
kifizetésként nem kell figyelembe vennie a garantált bérminimum 112,5 %-át, mivel a
nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége nem a Tbj. 27. § (2) bekezdése alapján keletkezik
(hanem a 36. § (1) bekezdése alapján).
Veszteségelhatárolás, veszteségleírás
Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az
adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét,
feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű
joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az adózó „továbbviheti” a kisvállalati
alanyiságot megelőzően a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági
adóalapjának azt a részét, amellyel a társasági adóalapot korábban nem csökkentette; ezt az
összeget tehát a kisvállalati adóalanya elhatárolt veszteségként a kisvállalati adóalanyiság
alatt figyelembe veheti.
Az elhatárolt veszteség összegét az adózó – főszabályként – 10 év alatt, egyenlő részletekben
használhatja fel a következő adóévekben a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredmény
csökkentésére. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell
felhasználni.44
Az elhatárolt veszteség főszabály szerinti leírása során tehát nem a teljes adóalapot, hanem
annak egyik összetevőjét, a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentheti az adózó. A
minimum-adóalapra vonatkozó rendelkezés az elhatárolt veszteség ily módon történő
igénybevétele során is érvényesül, azaz a személyi jellegű kifizetések összege után ebben az
esetben is meg kell fizetni a kisvállalati adót.
A Katv. speciális rendelkezéseket ír elő az adózó által végrehajtott beruházásokkal
kapcsolatosan. Az elhatárolt veszteség terhére – a fenti szabályoktól eltérően – teljes
mértékben csökkenthető a következő adóévek adóalapja az adóévben beszerzett, előállított,
korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés
aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével, függetlenül attól, hogy az érintett
eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.45
Ha tehát az elhatárolt veszteség összege lehetővé teszi, úgy a feltételeknek megfelelő
beruházás értékével a teljes adóalap csökkenthető (akár nullára is) a beruházással összefüggő
kifizetések teljesítését követő adóév(ek)ben. Ebben az esetben nem kell figyelemmel lenni a
minimum-adóalapra vonatkozó szabályra.
43 Tbj. 4. § e) pont
44 Katv. 20. § (9)-(10), (12) bekezdés
45 Katv. 20. § (11) bekezdés12
Példa
Határozzuk meg a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalany adóalapját a rendelkezésre álló
adatok alapján. Az adózónak nincsen olyan a társasági adóalanyiság időszakában felhalmozott
vesztesége, amelyet társasági adóalap-csökkentő tételként ne vett volna figyelembe.
Ft-ban
2013. évi pénzeszközök 14.000.000
2014. évi pénzeszközök 10.000.000
2014. évi pénzforgalmi szemléletű eredmény 10.000.000 – 14.000.000 =
-4.000.000
2014. évi kapott kölcsön 500.000
2014. évben vásárolt értékpapír 800.000
2014. évi korrigált pénzforgalmi személetű
eredmény
-4.000.000 – 500.000 + 800.000 =
-3.700.000
2014. évi személyi jellegű kifizetések 3.500.000
2014. évi adóalap 3.500.000
2014. évi adó 3.500.000 x 16 % = 560.000
2014. évi elhatárolt veszteség 3.700.000
2014. évi beruházás 1.900.000
2015. évi pénzeszközök 15.000.000
2015. évi pénzforgalmi szemléletű eredmény 15.000.000 - 10.000.000 = 5.000.000
2014. évi adó 560.000
2015. évi korrigált pénzforgalmi szemléletű
eredmény
5.000.000 + 560.000 = 5.560.000
Az elhatárolt veszteség 1/10-ének leírása 5.560.000 – 370.000 = 5.190.000
2015. évi személyi jellegű kifizetések 4.000.000
2015. évi adóalap 5.190.000 + 4.000.000 – 1.900.000 =
7.290.000
2015. évi adó 7.290.000 x 16 % = 1.166.400
Továbbvitt elhatárolt veszteség 3.700.000 – 370.000 - 1.900.000 =
1.430.000
2016. évi pénzeszközök 22.600.000
2016. évi pénzforgalmi szemléletű eredmény 22.600.000 – 15.000.000 = 7.600.000
2014-ben kapott kölcsön visszafizetése 500.000
2016-ban elszámolásra kiadott előleg kifizetése 1.000.000
2015. évi adó 1.166.400
2016. évi korrigált pénzforgalmi szemléletű
eredmény
7.600.000 + 500.000 + 1.000.000 +
1.166.400 = 10.266.400
Az elhatárolt veszteségrész 1/10-ének leírása 10.266.400 – 370.000 = 9.896.400
2016. évi személyi jellegű kifizetések 3.900.000
2016. évi adóalap 9.896.400 + 3.900.000 = 13.796.400
2016. évi adó 13.796.400 x 16 % = 2.207.424
Továbbvitt elhatárolt veszteség 1.430.000 – 370.000 = 1.060.000
V. A kisvállalati adó mértéke, bevallása
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül
– a 10 százalékos társasági adó, 13
– a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és
– a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése alól.46
A kisvállalati adó nem váltja ki például:
az általános forgalmi adót [az adózó áfa státusza sem változik meg automatikusan a
kisvállalati adó választása esetén],
a magánszemély tagokat terhelő adókötelezettségeket [a tagoknak meg kell fizetniük
az egyéni járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék),
továbbá az osztalék utáni személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is],
a cégautóadót,
a helyi adókat.
A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót
adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani. Ha az
adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját
követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.47 A 2015-ös adóévről – általános esetben
2016. május 31-ig – a 15KIVA jelű nyomtatványon kell teljesíteni az adóalanyoknak a
bevallási kötelezettségeiket.
A bevallás a beszámoló adatain alapul, ha azonban az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló
készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az
adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.48
VI. A kisvállalati adóelőleg
A kisvállalati adó alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre köteles. Az előlegkötelezettséget a
2015-ös évtől kezdve minden adóalanynak egységesen – függetlenül az adóévet megelőző
adóévben fizetett kisvállalati adó összegétől – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap
20. napjáig kell teljesíteni.
Az adóelőleggel kapcsolatos bevallási kötelezettségének az adózó a 2015-ös adóévben a
15KIVA jelzésű nyomtatványon tesz eleget.
Az előleg alapja a következő tételek összege:
a) az Szt. szerinti pénzeszközöknek az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált
változása,
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint
járulékalapot képező összes jövedelem csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatás után
érvényesíthető kedvezménnyel,
c) az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett kisvállalati adó, adóelőleg,
d) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék (ide nem értve az adóalanyiságot
megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati
adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot) és a kifizetett osztalékelőleg.49
46 Katv. 21. §
47 Katv. 22. § (1), (3) bekezdés
48 Katv. 22. § (4) bekezdés
49 Katv. 23. § (4) bekezdés14
Az adózó dönthet úgy, hogy adóelőleg alapjának meghatározása során is figyelembe veszi az
adó alapjánál tárgyalt valamennyi korrekciós tételt (illetve azok időarányos részét). Ha az
adózó valamely adóelőleg-megállapítási időszakban eszerint állapítja meg az adóelőlegfizetési
kötelezettségét, akkor az adóév végéig minden esetben így kell eljárnia.50
Az adó mértéke az adóelőleg alap 16 százaléka azzal, hogy az adóelőleg-megállapítási
időszakban az adóalany által fizetendő – a kedvezményezett foglalkoztatott után
érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett – járulékalapot képező összes jövedelem 16
százalékát mindenképpen meg kell fizetni adóelőlegként (adóelőleg-minimum).
51
Amennyiben az adóalany által a fentiek szerint megállapított adóelőlegnek a járulékalapot
képező jövedelemmel (figyelemmel a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető
kedvezményre) csökkentett összege negatív [azaz az a)+c)+d) eredménye egy negatív szám],
akkor az adóalany jogosult annak összegével a következő adóelőleg-megállapítási
időszakokban az adóelőleg-alapnak a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető
kedvezménnyel csökkentett Tbj. szerinti járulék alapot képező jövedelmet meghaladó részét
csökkenteni. Tehát az adóelőleg-minimumra vonatkozó szabály ebben az esetben is
érvényesül.52
Az adóelőleg-alapnál érvényesíthető „veszteségleírás” kizárólag a keletkezése szerinti
adóévben vehető figyelembe, a következő adóévre az nem „húzódhat át”.
Az adóalany az adóévre megállapított kisvállalati adót – az adóévre már megfizetett
adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az
adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó
összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének
napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől)
jogosult visszaigényelni.53
VII. Áttérés a kisvállalati adó hatálya alá
A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit
alkalmazza, ha a következő adóévekben adókötelezettségeit a kisvállalati adó szabályai
szerint teljesíti.54 A Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózóknak a megszűnésre tekintettel
bevallást kell benyújtaniuk, amelyben figyelembe kell venniük a Tao. tv. szerinti korrekciós
tételeket. A kisvállalati adó hatálya alá való áttéréskor az adózó választása szerint nem
alkalmazza a gyorsított értékcsökkenési leírással összefüggésben alkalmazandó korrekciós
tételeket.55
Azon adózók, amelyek úgy döntenek, hogy 2015. január 1-jétől a kisvállalati adó szabályai
szerint teljesítik az adókötelezettségeiket, 2015. május 31-ig kötelesek benyújtani a 1471 jelű
nyomtatványt. Azoknak az adózóknak, amelyek a 2015-ös évben, évközben térnek át a
kisvállalati adó hatálya alá, az áttérés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell
teljesíteniük a bevallási kötelesezettségeiket a 1571 jelű nyomtatványon.
50 Katv. 23. § (5) bekezdés
51 Katv. 23. § (6) bekezdés
52 Katv. 23. § (7) bekezdés
53 Katv. 23. § (8) bekezdés
54 Katv. 27. §
55 Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ca) alpont15
Az adózó a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóelőleget nem vall be
és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet. Az adóhatóság a korábban
bevallott adóelőleget hivatalból törli az adózó folyószámlájáról. Amennyiben az adóévre
vonatkozó bejelentést az adózó jogszerűen nem tehette volna meg, akkor nem mentesül az
adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye alól.56
A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó
rendelkezések szerint már nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá, azonban a kisvállalati
adóalanyiság időszakát megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel
kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett
jogosultságot elveszítette –, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő
kisvállalati adóbevallásban (’KIVA) kell bevallani. Ezek a következők:
– Amennyiben az adózó a Tao. tv. hatálya alatt kis- és középvállalkozási adóalapkedvezményt
érvényesített, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem helyezi
üzembe, illetve nem veszi használatba vagy elidegeníti (értékesíti, apportálja, térítés
nélkül átadja stb.) a kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév utolsó
napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe vett összeg kétszeresének megfelelő
összeg után a társasági adót meg kell fizetnie.57
– Ha a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakban a mikrovállalkozás érvényesítette a
foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt, és utóbb az kisvállalati
adóalanyiság időszaka alatt a létszáma csökken, akkor a kisvállalati adóalanyiság alatt
társasági adó visszafizetési kötelezettsége keletkezik a Tao. tv. rendelkezései szerint.58
– A fejlesztési tartalék képzés címén érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a lekötés
évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a
kisvállalati adóalanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg
azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként a lekötés évét követő négy éven belül
nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév végéig nem használ fel.59
– A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágra tekintettel érvényesített adóalapkedvezmény60
miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra
felszámított késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt az adózás előtti eredményt
csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként
a lekötés évét követő harmadik év végéig nem jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág
beszerzésére fordít.61
– Az egyéni céget alapító egyéni vállalkozó által „megkezdett” kedvezményekre vonatkozó
előírásokat62
– A kis- és középvállalkozások adókedvezménye miatti társasági adókötelezettség és
késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adó alanyát abban az esetben, ha a hitelszerződés
megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe – kivéve, ha az
üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el –
, vagy ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő 3 évben
elidegeníti.63
– Amennyiben az adózó a kisvállalati időszakot megelőzően, 2009. december 31-ig a sávos
társasági adókulcsot alkalmazta, és az emiatt kieső adó összegét a Tao. tv. előírásainak
56 Katv. 28. § (2) bekezdés
57 Tao. tv. 8. § (1) bekezdése u) pont, 16. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontja
58 Tao. tv. 8. § (1) bekezdése v) pont, 16. § (1) bekezdés c) pont ch) alpontjai
59 Tao. tv. 7. § (15) bekezdése, 16. § (1) bekezdés b) pont
60 Tao. tv. 7. § (1) bekezdés c) pont
61 Tao. tv. 16. § (1) bekezdés b) pont
62 Tao. tv. 16. § (16) bekezdés a)-d) pontjai
63 Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés16
megfelelően lekötött tartalékba helyezte, akkor ezen összegnek – a lekötés adóévét követő
négy adóévben történő – nem a Tao. tv. szerinti célokra történő feloldása miatt, illetve, ha
az adózó ezen összeget a jelzett határidőn belül nem használta fel, akkor a kisvállalati
adóalanyiság alatt társasági adó- és késedelmi pótlék-fizetési kötelezettsége keletkezik.64
Ha az adózó a fenti kedvezmények feltételeit a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt is
teljesíti, úgy társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.
VIII. A kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a Tao. tv. hatálya alá
„visszakerülő” adózókra vonatkozó rendelkezések
A társasági adó hatálya alá való visszatérés tekintetében a Katv. kimondja, hogy
– a kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz
(beruházás) számított nyilvántartási értéke a kisvállalati adóalanyiságot megelőző utolsó
adóévben meghatározott számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati
adóalanyiság időszakában a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként
figyelembe vett összeggel,
a kisvállalati alanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz
alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál
értékcsökkenési leírást egyáltalán nem érvényesíthet,
az olyan társasági adókedvezmények tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv.
rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe, a kisvállalati
alanyiság időszakában lezárt adóévet is figyelembe kell venni.65
A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozóan – a fentieken kívül – az
alábbi, a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételeket kell figyelembe venni.
A kiva-alanyiság megszűnésének
adóévére vonatkozó pénzforgalmi
szemléletű eredményt csökkentő tételek66
A kiva-alanyiság megszűnésének adóévére
vonatkozó pénzforgalmi szemléletű
eredményt növelő tételek67
a kiva-alanyiság időszaka alatt befolyt
bevétel elhatárolt összegét, amely nem a
kiva-alanyiság időszakára vonatkozik
a kiva-alanyiság időszakára vonatkozó, be
nem folyt bevétel összegét (ide értve az
időbeli elhatárolást is)
a kiva-alanyiság időszakára vonatkozó, ki
nem fizetett költség, ráfordítás összegét (ide
értve az időbeli elhatárolást is)
a kiva-alanyiság időszakában teljesített,
időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetés,
amely nem a kiva-alanyiság időszakára
vonatkozik
a kiva-alanyiság időszaka alatt beszerzett,
kifizetett év végén kimutatott készlet értékét
Abban az esetben, ha a kisvállalati adó alanyának megszűnik az adóalanyisága, 60 napon
belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága
megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak
valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben
a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági
adóelőleg összege
64 Tao. tv. 2010. június 30-án hatályos 19. § (5) bekezdése
65 Katv. 28. § (4), (7)-(8) bekezdés
66 Katv. 20. § (19) bekezdés
67 Katv. 20. § (18) bekezdés17
– a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az
adóév időtartama 12 hónap volt,
– a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés
naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.68
Ha például egy kisvállalati adóalany zrt. 2015. december 20. napjáig bejelenteti az állami
adóhatóságnak, hogy a 2016-os adóévben adókötelezettségeit már nem a Katv., teljesíti, úgy a
zrt.-nek társasági adóelőleg-bevallási és megfizetési kötelezettsége keletkezik. A zrt. által a
2015-ös adóévben elszámolt összes bevétele 256 000 eFt volt. A zrt.-nek a 2016. január 1. és
a 2017. június 30-a közötti időszakra adóelőleget kell bevallania (2016. február 29-ig).
Háromhavonta pedig a 256 000 eFt 1 %-ának megfelelő összeget, azaz 2 560 eFt kell
társasági adóelőlegként megfizetnie a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig (első ízben
2016. március 10-ig). Így a megfizetendő társasági adóelőleg összege 6 x 2 560 eFt, azaz
15360 eFt lesz.
A zrt.-t az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség az általános szabályok szerint terhelheti, ha e
kötelezettség fennáll, úgy első ízben 2016. december 20-áig.
IX. A kisvállalati adóalanyoknak adott ingyenes juttatások
A Tao. tv. 3. számú melléklet „A” fejezete 2. pontja értelmében nem a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a kisvállalati adó hatálya
alá tartozó adózó részére
– visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,
– véglegesen átadott pénzeszköz,
– a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,
– az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti
eredmény terhére elszámolt összege,
– az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
– valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó.
Ha egy társasági adóalany a felsorolt ingyenes juttatások valamelyikét nyújtja egy a
kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózónak, úgy az ingyenes juttatás értekével a társasági
adóalanynak – figyelemmel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjára – minden esetben meg kell
növelnie az adózás előtti eredményét.
Az ismertetett adóalap-korrekciós tétel csak az ingyenes juttatásokra vonatkozik, tehát az
kisvállalati adóalanyával kötött ellenértékkel bíró ügyletek kapcsán a Tao. tv. általános
szabályai alapján kell eljárni.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal