Energiaadó

2015.01.20 15:18

Energiaadó 2015

I. Az energiaadóról általában

Magyarországon az energiaadó bevezetésére az Európai Unió energiatermékek és a villamos

energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-én elfogadott

2003/96/EK Tanácsi Irányelv alapján került sor.

Az Európai Unió által bevezetett szabályozás célja, hogy a belső piac megfelelő működése

érdekében az egyes tagállamok által alkalmazott nemzeti energiaadó-mértékeket

összehangolja. Emellett az irányelv az energiatermékek adóztatása révén

energiagazdálkodási, környezetvédelmi célokat is érvényre juttat.

Az uniós irányelv alapján keletkezett jogharmonizációs kötelezettsége folytán lépett hatályba

2004. január 1-jén az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény.

Az energiaadó hatálya a földgázra, a szénre és a villamos energiára terjed ki, az

ásványolaj termékek adóztatására jövedéki adóigazgatási eljárás keretében kerül sor.

Adókötelezettség azt terheli, aki a terméket ténylegesen felhasználja. Fő szabály szerint

az adókötelezettség az energiaadó a termék forgalmazásának azon pontjához köthető,

ahonnan a végső felhasználó már beazonosítható. Lényeges azonban, hogy az irányelv

megteremti az egyes tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a lakossági

végfelhasználást („nem üzleti célú felhasználás”) mentesítsék az adó alól. A hazai

szabályozás él ezzel a lehetősséggel, ezért a lakossági fogyasztók által megvásárolt

energiát nem terheli energiaadó.

II. Az egyes fogalmak

Az energiaadó törvény által használt egyes legfontosabb fogalmak:1

1. energia: a földgáz, a villamos energia és a szén;

2. energiakereskedő: az energia rendszeres és üzletszerű, nem saját felhasználási célra

történő vásárlását és értékesítését végző jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb

szervezet vagy gazdasági tevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban:

személy), amely (aki) a földgáz esetében a külön jogszabály szerinti földgáz-kereskedelmi

engedéllyel, illetve a villamos energia esetében a külön jogszabály szerinti villamosenergiakereskedelmi

engedéllyel rendelkezik;

3. felhasználó: energiát saját felhasználás céljára beszerző személy, beleértve azt a személyt

is, aki villamos energiát a külön jogszabály szerint megengedett továbbadás, valamint

földgázt a külön jogszabály szerinti telephelyi szolgáltatás céljára is beszerez;

4. lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása fogyasztásának céljára - a

villamos energia és a földgáz esetében a külön jogszabály szerint - vásárol energiát és a

 

1 Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 2. §vásárolt energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet, és - a

szén esetében - erről az energiakereskedőnek a szén vásárlásakor írásban nyilatkozik;

5. megújuló energiaforrás: a geotermikus, a nap-, a szél-, a vízenergia és a biomassza

(ideértve a biomasszából előállított terméket is), továbbá a hulladéklerakóból, illetve

szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, biogáz;

6. szervezett piac: speciális árutőzsde, ahol az energiakereskedelem szabványosított ügyletek

formájában működik;

7. termelő: az a személy, aki

a) villamos energiát a külön jogszabály szerint, az ott meghatározott engedéllyel vagy

engedély-kötelezettség nélkül előállít,

b) külön jogszabály szerinti engedély alapján földgáz bányászati tevékenységet végez,

c) külön jogszabály szerinti engedély vagy koncessziós szerződés alapján szénbányászati

tevékenységet végez, valamint aki a továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való

alkalmassá tétel céljából a szén feldolgozását, így különösen felaprózását, osztályozását,

brikettálását, kokszolását gazdasági tevékenység keretében végzi;

8. ásványtani folyamat: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990.

október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI 26 „egyéb nemfém ásványi termék gyártása”

kód alá besorolt folyamat

III. Az adókötelezettség egyes esetei2

Az adófizetési kötelezettség egyes esetei az alábbi táblázatban foglalhatóak össze:

 

2 Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 3-5. §

Adókötelezettség

keletkezésének egyes

esetei

Alanya Számla

tartalma

Adófizetés

módja

A fizetési

kötelezettség

keletkezésének

időpontja

Az energiakereskedő

felhasználónak

energiát értékesít,

kivéve a lakossági

fogyasztónak történő

értékesítést

energiakereskedő

energiaadót

fel kell

tüntetni a

számlában

önadózás teljesítés

időpontja

Az energiakereskedő

saját célra használ fel

energiát

energiakereskedő nincs önadózás felhasználás

időpontja

A felhasználó

belföldön közvetlenül

termelőtől vagy

szervezett piacról

energiát vásárol,

kivéve a lakossági

fogyasztó általi

vásárlást

felhasználó nem kell

feltüntetni önadózás teljesítés

időpontjaA felhasználó

közvetlenül az

Európai Unió más

tagállamából energiát

vásárol, kivéve a

lakossági fogyasztó

általi vásárlást

felhasználó nem kell

feltüntetni önadózás

adóbevallási

időszak utolsó

napja

A felhasználó

közvetlenül az

Európai Unión kívüli

országból energiát

vásárol, kivéve a

lakossági fogyasztó

általi vásárlást

felhasználó nem kell

feltüntetni kivetés

vámjogi

szabadforgalomba

bocsátás

A felhasználó a szén

vásárlásakor valótlan

nyilatkozatot tesz az

energiakereskedőnek

arról, hogy lakossági

fogyasztó

felhasználó

utólag nem

kell

feltüntetni

adóellenőrzés

nyomán,

határozat

visszamenőleg a

vásárláskor

A felhasználó az

előbbi pontokban

nem említett esetben

energiaadóval nem

terhelt energiát

vásárol vagy használ

fel

felhasználó nem kell

fel tüntetni önadózás

teljesítés

vagy

felhasználás

időpontja

A személy saját

felhasználásra termel

energiát,kivéve, ha

- a termelt villamos

energiát megújuló

energiaforrásból állítja

elő, vagy

- a termelt energia

felhasználása adó viszszaigénylésre

jogosító

célra történik, vagy

- a termelt villamos

energiát adóval terhelt

energia felhasználásá-

val és 50 megawatt

alatti teljesítményű

erőműben állítja elő,

feltéve, hogy nem él az

adó-visszaigénylési

jogosultságával.

 

előállító nincs önadózás felhasználás

időpontjaIV. Az energiaadó alapja és mértéke3

Az adó alapja Az adó mértéke

villamos energia mennyisége,

megawattórában mérve 310,50 forint/megawattóra

földgáz mennyisége, gigajoule-ban mérve 93,50 forint/gigajoule

szén mennyisége, ezer kg-ban mérve 2516 forint/ezer kg

Az Eat. 5. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fizetendő adó megállapítása során főszabályként

az adófizetési kötelezettség keletkezésekor érvényes adómértéket kell alkalmazni.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 58. §-a ugyanakkor lehetőséget biztosít az

ügyletek felek közötti időszakos elszámolására is.

Az energiaadó-mértékek 2015. évi módosításával összefüggésben – a visszamenőleges

kötelezettség keletkezés elkerülése érdekében – az Eat. 5. § (2) bekezdése rendelkezik

továbbá arról is, hogy az ilyen ügyletek esetén keletkező adófizetési kötelezettség

meghatározása során az elszámolási időszak első napján hatályos energiaadó mértéket kell

alkalmazni.

V. A megfizetett energiaadó visszaigénylése, a fizetendő energiaadóból történő levonás4

A törvény meghatározott célú felhasználás esetén lehetővé teszi a megfizetett energiaadó

visszaigénylését, illetve az adónak az önadózás keretében megállapított, de meg nem fizetett

(fizetendő) energiaadóból történő levonását.

Az adó-visszaigénylés, levonás az adott célra ténylegesen felhasznált mennyiség után

történik.

Az adó-visszaigénylés, levonásra való jogosultság a törvény alapján megilleti:

a) azt a személyt, aki elosztó vagy átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához

használ fel energiát;

b) az erőművet vagy távhőtermelő létesítményt üzemeltető személyt, aki energiát kapcsolt

hő- és villamos energia előállítására használja fel;

c) azt a távhőtermelő létesítményt üzemeltető személyt (ideértve a külön rendelet szerint

központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást végző személyt is), aki lakosságnak szolgáltatott

hő előállítására energiát használ fel;

d) azt a személyt, aki kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati

folyamatban energiát használ fel;

e) azt a személyt, aki vegyipari alapanyagként használ fel földgázt;

f) azt a személyt, aki saját felhasználásra előállított villamos energia termelésére energiát

használt fel;

g) azt a személyt, aki a párnagázkészlet feltöltésére vagy szinten tartására a föld alatti

gáztárolóba, illetve a szállító- vagy elosztóvezeték feltöltése céljából a szállító- vagy

elosztóvezetékbe földgázt tárol be;

h) azt a személyt, aki hálózati engedélyesként a hálózati veszteség pótlása céljából használ

fel energiát;

 

3 Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4. §

4 Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 6. §i) azt a személyt, aki nem tüzelő-, vagy fűtőanyagként használ fel szenet.

Az adó-visszaigénylés (adólevonás) joga

a) a vételár megfizetésének,

b) kivetéses adózás esetén a vámhatóság által megállapított adó megfizetésének,

c) egyéb esetben a fizetendő adó megállapításának napján nyílik meg.

A vételár megfizetésének napja a kötelezett bankszámlája megterhelésének időpontja.

Az adó-visszaigénylési jogosultság érvényesítéséhez rendelkezni kell:

 az adót is tartalmazó energia-beszerzési számlával,

 kivetéses adózás esetén a vámhatóság határozatával,

 az energiaadó-levonásra jogosító célra történt felhasználását igazoló belső számviteli

bizonylattal,

 az összesen beszerzett energiának adó-visszaigénylésre, adólevonásra jogosító és

adó-visszaigénylésre, adólevonásra nem jogosító felhasználásonkénti

elszámolásával,

 annak, aki elosztó vagy átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához

használt fel energiát és jogosult adó-visszaigénylésre (adólevonásra), de nem

rendelkezik működési engedéllyel, ténylegesen felhasznált mennyiségként a bevallási

időszakban az elosztó vagy az átviteli hálózatra ténylegesen betáplált villamos energia

mennyiségéből 40 százalékos fajlagos hatásfokkal visszaszámított földgáz

mennyiségét kell figyelembe vennie. Ebben az esetben az adó-visszaigénylés,

adólevonás alapjául szolgáló mennyiség levezetése is szükséges az adó-

visszaigénylési (adólevonási) jogosultság érvényesítéséhez.

VI. Nyilvántartási, bevallási szabályok5

1. Nyilvántartás, számlázás

Az adóalanynak az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas

nyilvántartással kell rendelkeznie.

Amennyiben szénkereskedő lakossági fogyasztónak adómentesen értékesít szenet, a

lakossági fogyasztónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szenet saját háztartásának

fogyasztása céljára vásárolja, azzal jövedelemszerzés céljából nem folytat gazdasági

tevékenységet. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a lakossági fogyasztó nevét, címét,

adóazonosító jelét.

Amennyiben az energiakereskedő továbbforgalmazási céllal szerzi be a szenet, a

beszerzése ezen céljáról az értékesítést végző energiakereskedőnek írásban kell nyilatkoznia,

amely nyilatkozat tartalmazza nevét, címét és adószámát is.

A nyilatkozatokat az adó-megállapítási jog elévüléséig kell megőrizni.

Az energia értékesítését végző adóalany az adót köteles a számlán elkülönítve

feltüntetni. Az energiaadót akkor kell feltüntetni a számlán, amikor az energiaadó áthárításra

kerül, vagyis az adóalany személye elválik az adóterhet ténylegesen viselőtől. Az energiaadó

az áfa alapjába beszámítandó.

 

5 Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. §Amennyiben az értékesítés lakossági felhasználó részére történik, mivel nem adóval növelt

áron történik az értékesítés, az energiaadó összegét nem lehet feltüntetni a számlán.

2. Bevallás

Önadózás esetén az adókötelezettséget havonta kell bevallani és az adót megfizetni. Az

adóalanynak az energiaadót a tárgyhót követő hó 20. napjáig kell bevallania és

megfizetnie, illetve azt addig jogosult visszaigényelni.

Amennyiben az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezett és egyúttal adó-

visszaigénylési jogosultsága is fennáll, a kettő különbözeteként megállapított nettó adót

köteles bevallani, a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adó-megállapítási

időszakra. Az adó-megállapítási időszakra vonatkozóan vissza nem igényelt adó az elévülési

időn belül levonható, visszaigényelhető.

A törvény alapján adó-visszaigénylésre jogosult – de adófizetésre nem kötelezett – személy

a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adó-megállapítási időszakra, havonta,

a tárgyhót követő hó 20. napjától érvényesítheti adó-visszaigénylési jogosultságát.

Gyakorított adó-visszaigénylési lehetőséget biztosít a törvény a kémiai redukcióban,

ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban felhasznált energia, illetve a

vegyipari alapanyagként felhasznált földgáz után megfizetett adó visszaigénylésére. Ennek

alapján a tárgyhó 15. napjáig felhasznált energia utáni adó már a tárgyhó utolsó napjától

visszaigényelhető. A gyakorított visszaigénylés feltétele azonban, hogy a visszaigényelhető

adó a tárgyhó 15. napjáig a 10 millió forintos értékhatárt elérje.

A törvény szerint az adófizetésre kötelezett, illetőleg az adó-visszaigénylésre jogosult

adóbevallási kötelezettségét kizárólag elektronikus úton teljesítheti. (Az adóügyek állami

adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú

miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI.7.) NGM rendelet határozza meg az

elektronikus energiaadó bevallás benyújtásának részletes szabályait, módját és technikai

feltételeit.)

Az adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez a

NAV internetes honlapján formanyomtatványt, elektronikus űrlapot tesz közzé. Az erre a

célra szolgáló 15J03-as nyomtatvány elérhető az alábbi elérési útvonalon: www.nav.gov.hu/

Letöltések / Nyomtatványkitöltő programok.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal