Biztosítási adó
A biztosítási adó szabályai 2015.
2013. január 1-jei hatállyal került bevezetésre a biztosítási szektort terhelő különadó, a
biztosítási adó, amelynek megfizetése mentesíti a biztosítókat a pénzügyi szervezetek
különadója és a tűzvédelmi hozzájárulás megállapítása alól. A biztosítási adó szabályait a
2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Batv.) tartalmazza. Az adóból származó bevétel a
központi költségvetést illeti meg.
1. Az adókötelezettség tárgya, az adóalany
Adóköteles a biztosítási szolgáltatás – casco biztosítás, vagyon- és balesetbiztosítás –
nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye1 Magyarország (Batv. 2. §).
Nem kell biztosítási adót fizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a
betegségbiztosítás2
, a mezőgazdasági biztosítás3
után.
Casco biztosítás Vagyon- és balesetbiztosítás
Szárazföldi jármű-casco
(közúti járművekben, egyéb szárazföldi
gépi meghajtású járművekben,
munkagépekben, gépi meghajtással nem
rendelkező szárazföldi járművekben
bekövetkezett károk)
Balesetbiztosítás
(ideértve a munkahelyi balesetet és a
foglalkozásból adódó megbetegedést is)
Sínpályához kötött jármű-casco
(sínpályához kötött járművekben
bekövetkezett károk)
Szállítmányra kötött biztosítás
(beleértve árukat, poggyászokat és
valamennyi más vagyontárgyat)4
Légijármű-casco
(a légi járművekben bekövetkezett károk)
Tűz- és elemi károkra vonatkozó biztosítás
(valamennyi vagyoni kár, amelynek okozója
tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli, egyéb
természeti (elemi) kár, atomenergia,
talajsüllyedés, földrengés)
Tengeri-, tavi és folyami jármű casco
(folyami, tengeri járművekben
bekövetkezett károk)
Egyéb vagyoni károk5
1
a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1)
bekezdés 36. pont b) alpont
2 Bit. 1. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti biztosítási ágazat
3
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII.
törvény szerinti mezőgazdasági biztosítás
4
a szállított árukban vagy poggyászokban keletkezett károk, függetlenül a használt szállítási eszköz típusától
5
pl. jégverés, fagy okozta kár, illetve a lopás okozta kár2
Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő
felelősségbiztosítás6
(beleértve a fuvarozó felelősségét)
Légi járművekkel összefüggő
felelősségbiztosítás
(beleértve a fuvarozó felelősségét)
Tengeri, tavi és folyami járművekkel
összefüggő felelősség
(beleértve a fuvarozó felelősségét is)
Általános felelősségbiztosítás 7
Hitelbiztosítás
(ide tartozik: általános fizetésképtelenség,
exporthitelezés, részletfizetési ügylet,
jelzálog-hitelezés, mezőgazdasági hitelezés)
Kezesség, garancia nyújtása
Különböző pénzügyi veszteségekre kötött
biztosítás8
Jogvédelmi biztosítás9
Segítségnyújtás
Temetési biztosítás
A kockázat felmerülésének helye
ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a
biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,
bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben10
meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül,
6
de ide nem értve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, az után ugyanis nem kell biztosítási adót fizetni
7
például a környezetszennyezéssel kapcsolatos felelősségbiztosítás
8
pl. foglalkoztatással összefüggő kockázatok, előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségek,
nyereségkiesés
9 A jogvédelmi biztosítás a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások
nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen
- a biztosított által elszenvedett kár és a részére járó sérelemdíj peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve
büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása,
- a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási hatósági vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben
támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igény esetében való védelme vagy képviselete3
legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására
szóló szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam,
amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,
minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző pontok hatálya
alá, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a
szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye
található, amelyre a szerződés vonatkozik.
Az adó alanya a biztosító, ideértve az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel
rendelkező/Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepét, illetve a
határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtót is (Batv. 3.§).
2. Az adó alapja és az adó mértéke11, a biztosítási díj elszámolása
Az adó alapja a biztosítási díj (Batv. 1. § 7. pont).
Ide tartozik a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a
számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ide értve a számviteli jogszabályok
alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási
szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket.
12
Nem képez adóalapot a mezőgazdasági biztosítás bruttó díja, illetve a más biztosító
társaságtól viszontbiztosításba13 vett biztosítások állományából kapott – bruttó díjbevételként
elszámolt – díjbevétel.
Amennyiben a biztosító egy biztosítási jogviszony keretében több, biztosítási adó-köteles
szolgáltatást nyújt vagy adóköteles biztosítási szolgáltatást és más biztosítási szolgáltatást (pl.
betegségbiztosítás) együttesen nyújt, a biztosítási díj az adóköteles biztosítási
szolgáltatásonként elkülönítetten megállapított díj.
A biztosítási díjakat a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet)
2. számú melléklete alapján kell elszámolniuk a biztosítóknak. Ennek atekintetben van
jelentősége, hogy az adót a biztosítási díj(részlet) elszámolása hónapját követő hónap 20.
napjáig kell megállapítani. A biztosító a díjbevétel elszámolása tekintetében két lehetőség
közül választhat:
a) a biztosítási díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség
időpontjában számolja el, a szerződés szerint várható összegben. A szerződések
10 a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
11 Batv. 5. § (1)-(2) bekezdések
12 elsősorban a befektetetésekkel kombinált ún. unit-linked életbiztosításoknál fordul elő, hogy a biztosító
kockázatvállalása a biztosítási díjjal fedezett kockázatok mellett más kockázatokra is kiterjed (pl. baleseti
kockázat). Ennek fedezetét az biztosítja, hogy a biztosítás megtakarítási részéből a biztosító költségei
ellentételezésére egy bizonyos összeget elvon. Ezen összeg kvázi biztosítási díjként szolgál, így szintén az
adóalap részét képezi.
13 viszontbiztosítási tevékenységnek minősül a biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató
intézmény, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, illetve
a Lloyd’s néven ismert biztosítást kötők egyesületének valamely tagja által vállalt kockázat egy részének vagy
egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása [Bit. 3. § (1)
bekezdés 72. pont]. Viszontbiztosításból származó díj: a viszontbiztosításba vételi szerződésekben kimutatott a
viszontbiztosítási állomány díjából a kockázat átvállalásáért kapott díj.4
megszűnésének alkalmával, a megszűnés hónapjában a már elszámolt bevételt, a megszűnés
hatályának időpontjára vonatkoztatva kell csökkenteni;
b) a biztosítási év folyamán a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. Az
év zárásakor elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerződések fordulónapig esedékes,
de pénzügyileg nem realizált bevételét, egyidejűleg megszünteti az előző évi záráskor
ugyanilyen címen elszámolt bevételt.
Példa:
A biztosító az a) pontban foglaltak szerint jár el a biztosítások elszámolása tekintetében.
Az ügyfél tűz- és elemi károkra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződést kötött a biztosítóval,
a biztosítási időszak 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig tart. Az ügyfél negyedéves
díjfizetési esedékességet választott és az első, illetve a második negyedévre vonatkozó
díjfizetési kötelezettségeinek 2015. január 22-én illetve május 6-án tesz eleget, majd május
17-én felmondja a szerződést.
A biztosítóval kötött megállapodás alapján ilyen esetben a szerződés az egyoldalú
megszüntetés napján szűnik meg.
A biztosító a díjbevételeket 2015. januári illetve április havi bevételként számolja el
(függetlenül attól, hogy a díjfizetési gyakoriság jelen esetben negyedév). A szerződés
megszűnése hónapjában, 2015 májusában a második negyedévre elszámolt bevételt csökkenti
azon összeggel, amely a május 18-június 30. közötti időtartamra esik.
Az alábbi táblázat összefoglalja az adóalaphoz tartozó, 2015. évben hatályos adómértékeket.
Biztosítás típusa Adó alapja Adó mértéke
Casco biztosítás biztosítási díj
- az adóalap 15 százaléka
- azon adóalanynál, amelynek az
adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző
naptári évben az összesített adóalapja14 a 8
milliárd Ft-ot nem érte el, az adó mértéke az
adóelszámolás hónapja adóalapjának
1.) 100 millió Ft-ot meg nem haladó része
után 3,75 százalék
(a 15 százalék 25 százaléka)
2.) 100 millió Ft-ot meghaladó, de 700
millió Ft-ot meg nem haladó része után 7,5
százalék
(a 15 százalék 50 százaléka)
3.) 700 millió Ft-ot meghaladó része után 15
százalék
14 ha az adóelszámolás hónapja 2013-ra esik, akkor a 2012. évben az összes biztosítási díja5
Vagyon-és balesetbiztosítás
biztosítási díj
- az adóalap 10 százaléka
- azon adóalanynál, amelynek az
adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző
naptári évben az összesített adóalapja a 8
milliárd Ft-ot nem érte el, az adó mértéke az
adóelszámolás hónapja adóalapjának
1.) 100 millió Ft-ot meg nem haladó része
után 2,5 százalék
(a 10 százalék 25 százaléka)
2.) 100 millió Ft-ot meghaladó, de 700
millió Ft-ot meg nem haladó része után 5
százalék
(a 10 százalék 50 százaléka)
3.) 700 millió Ft-ot meghaladó része után
10 százalék
Az adóalap, illetve az adómértékek számítása kapcsán az alábbiakra kell felhívni a figyelmet:
Az adókötelezettség meghatározása
Az adókötelezettség megállapításához elsőként azt kell megvizsgálni, hogy az adóelszámolás
hónapját közvetlenül megelőző évben az összesített adóalap – ha az adóelszámolás hónapja
2013-ra esik, a 2012. évben a Batv. szerinti biztosítási díjbevétel – elérte-e a 8 milliárd
forintot.
Amennyiben igen, az adó mértéke casco biztosításnál 15 százalék, vagyon-és
balesetbiztosításnál 10 százalék az adókötelezettség egyes hónapjaiban.
Amennyiben nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja adóalapjának
100 millió forintot meg nem haladó része után a 15%-os, illetve 10%-os adómérték
25%-a,
az 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után a
15%-os, illetve 10%-os adómérték 50%-a,
700 millió forintot meghaladó része után a 15%-os, illetve 10%-os adómérték 100%-a.
Az alkalmazandó adókulcsok két tényezőtől függenek: 1.) az előző évi bruttó, casco-, vagyon-
és balesetbiztosításból származó biztosítási díj összege 2.) az adóelszámolás hónapja
adóalapjának összege.
A kedvezményes adókulcsok a sávokban olyan arányban alkalmazandóak az egyes biztosítási
ágaknál, amekkora arányt adott hónapban a casco-, illetve vagyon- és balesetbiztosítási
szolgáltatások díja a teljes havi adóalapban képvisel.
Példa:
A biztosító 2014. adóévi összesített adóalapja 4 milliárd forint.
A 2015. február hónapra eső adóalap 570 millió forint, ebből 360 millió forint cascobiztosításból
származik, 210 millió forint vagyonbiztosításból. 6
Mivel az előző évi összesített adóalap nem érte el a 8 milliárd forintot, a februári adóalapnál a
főszabálynál kedvezőbb, sávos adómértékek alkalmazhatóak.
Az adóalap 12/19-ed része származik casco-, míg 7/19-ed része vagyonbiztosításból, az
adóalap 100 millió forintot meg nem haladó részéből ilyen arányt képviselnek az egyes
adóköteles biztosítási díjak (a casco-biztosításból származó díjbevételből 63,16 millió Ft
tartozik ide, míg a vagyonbiztosításból 36,84 millió Ft).
Az erre eső adó mértéke (63,16 millió x 3,75%) 2,37 millió, illetve (36,84 x 2,5%) 0,92 millió
Ft, azaz összesen 3,29 millió Ft.
A következő adósávba 470 millió Ft jut, amelyből a casco biztosítás díjbevétele (360 millió –
63,16 millió) 296,84 millió Ft, míg a vagyonbiztosítás díjbevétele (210 millió – 36,84 millió)
173,16 millió Ft.
A casco biztosításból származó díjbevétel utáni, középső sávra jutó adó (296,84 millió x
7,5%) 22,26 millió Ft, vagyonbiztosításnál pedig (173,16 x 5%) 8,66 millió Ft.
A 2015. februári biztosítási adóköteles díjbevételek utáni biztosítási adó összege (3,29 millió
+ 22,26 millió + 8,66 millió) 34,21 millió forint.
3. Az adó megállapítása
A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20.
napjáig – azaz legkorábban 2015. február 20-ig – állapítja meg, vallja be az állami
adóhatóság által rendszeresített 1520 nyomtatványon és ezen időpontig fizeti meg.15 A
biztosítási adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
A biztosítási adót a NAV Biztosítási adó bevételi számlára – HU21-10032000-01076318-
00000000 – kell teljesíteni (adónemkód 200).
Nemzeti Adó- és Vámhivatal