Baleseti adó
A baleseti adó szabályai
2015.
A baleseti adó szabályai a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta
tv.) II. fejezetében találhatóak. 2012. január 1-jei hatállyal történő bevezetésének indoka, hogy
a biztosító társaságok által a közúti balesetekre tekintettel az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár részére rendelkezésre bocsátott összegek mértéke jelentős mértékben alulmúlja a
bekövetkezett balesetek egészségügyi költségeit, amelynek terheit a baleseti adó bevezetésével
a gépjárművek üzembentartóinak is viselniük kell. Az adókötelezettség a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítással terhelt időszakhoz kapcsolódik.
1. Az adó alanya
Az adó alanya az a személy (szervezet), akit (amelyet) a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási
kötelezettség terhel.
1
A biztosítási kötelezettség alapján minden magyarországi telephelyű gépjármű
üzembentartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek, illetve
meghatározott feltételek esetén az állami gépjárművek2
kivételével – a Kgfb. tv. szerinti
biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére (…) biztosítási szerződést
kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani.3
A baleseti adó alanya tehát az üzembentartó.
Üzembentartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően
igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy,
4
vagy a tulajdonos (ha nincs
más személy megjelölve).
2. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
A baleseti adókötelezettség a Kgfb. szerinti biztosítási időszak vonatkozásában áll fenn.5
A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben
tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés
kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban
meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő
részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás
engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az
ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély
érvényességének időtartama alatt áll fenn.6
A biztosítási időszak határozatlan időtartalmú szerződések esetén főszabály szerint egy év. Ha
a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartalma alatt díjnemfizetéssel szűnik meg, és a
1 Neta tv. 11/B. §
2 Mentesülnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésének kötelezettsége alól azon
gépjárművek üzemben tartói, amelyeket az üzemben tartói jogokat gyakorló minisztériumot vezető miniszter,
vagy az üzemben tartói jogokat gyakorló szervezet felett irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló miniszter
rendeletében a biztosítási kötelezettség alól mentesített [Kgfb. tv. 57/H. § (1) bekezdés].
3 Kgfb. tv. 4. § (1) bekezdés
4 Kgfb. tv. 4. § (3) bekezdés
5 Neta tv. 11/A. § (2) bekezdés
6 Kgfb. tv. 4. § (2), (5) bekezdés2
szerződés újrakötésére kerül sor, a biztosítási időszak a megszűnt szerződés szerinti biztosítási
időszak végéig tart.7
Határozatlan időtartamú szerződést kell kötni az állandó forgalmi engedélyre kötelezett
gépjárművek esetében.
Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező
gépjárművek, az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros
kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre
nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú
szerződés köthető.8
Szintén határozott tartalmú biztosítási szerződés köthető akkor, ha a más
tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa a Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerződés
megkötésére kötelezett annak okán, hogy a gépjármű rendeltetési hely szerinti tagállama
Magyarország.
Határozott tartamú szerződések esetén az adókötelezettség természetesen a szerződésben
rögzített időtartamig áll fenn.
Amennyiben a biztosítási jogviszony megszűnése a biztosítási díj meg nem fizetése miatt
következik be, és a gépjárművet ennek következtében kivonják a forgalomból, az
adókötelezettség egészen a forgalomból való kivonásig fennáll.
9
Ebben az esetben a
forgalomból való kivonás időpontjáig felhalmozott adótartozást rendezni kell.
3. Az adó alapja
A baleseti adó alapját a Neta tv. annak függvényében differenciálja, hogy az adóköteles időszak
a Kgfb. tv. szerinti speciális időtartamra (türelmi időszak, fedezetlenségi időszak) esik-e.
Főszabály szerint határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén az adó alapja az éves
gépjármű-felelősségbiztosítási díj, határozott tartalmú biztosítási szerződések esetén a
határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.
10 A baleseti adót csak a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási díj után kell megfizetni, a kiegészítő biztosítások (pl.
poggyászbiztosítás, jogvédelem, balesetbiztosítás) esetén nem.
A főszabálytól eltérően kell megállapítani az adó alapját az alábbi esetekben.
A fedezetlenség időtartama alatt az adó alapja a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi
díj.
A fedezetlenség időtartama az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének azon időtartama,
amelyre a biztosító kockázatviselése díjfizetés hiányában nem terjed ki (kivéve a szünetelés
időtartama). Pl. gépkocsi-vásárlás esetén, illetve üzembentartó-váltás esetén az említett
esemény megtörténtének pillanatától már rendelkezni kell biztosítással, amelynek ezt követően
folyamatosnak kell lennie annak érdekében, hogy a fedezetlenség esete ne álljon fenn. A
fedezetlenség a biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik nap és a szerződés
újrakötése (illetve a gépjármű forgalomból való kivonása, elidegenítése) közötti időszakot
jelenti, amelyre a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által meghirdetett fedezetlenségi
7 Kgfb. tv. 17. § (1) bekezdés
8 Kgfb. tv. 16. § (1)-(2) bekezdés
9 Neta tv. 11/A. § (3) bekezdés
10 Neta tv. 11/C. § (1)-(2) bekezdés3
díjat kell fizetni. Ezen díjat az a biztosító szedi be, amely az üzemben tartóval a szerződés
díjnemfizetés miatti megszűnését követően újra szerződést köt.
Ismételt szerződés a biztosítási időszak hátralévő részére kizárólag azzal a biztosítóval köthető,
amellyel a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetés miatt szűnt meg).11
Amennyiben a szerződés újrakötésére a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése
következtében kerül sor12, a szerződő fél a szerződés újrakötésekor köteles megfizetni az
újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és
– amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a
türelmi időre (ennek fogalmát lásd később) járó díjat, továbbá a fedezetlenségi díjat. Ebben az
esetben a 60 napos türelmi időre az adóalap a biztosító által visszamenőleg beszedett biztosítási
díj, a 61. naptól a szerződés újrakötésének napjáig pedig a fedezetlenségi díj.
A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazon eljárást követi, mint a
biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a
szerződés díjnemfizetéssel való megszűnését eredményezi.13
A MABISZ által 2015-re meghirdetett fedezetlenségi díjak napi összege az alábbiak szerint
alakul.
Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 270
38-50 kW 350
51-70 kW 400
71-100 kW 460
101-180 kW 590
180-kW felett 630
Motorkerékpár
1-12 kW 40
13-35 kW 70
36-70 kW 130
70 kW felett 210
Autóbusz
10-19 férőhely 350
20-42 férőhely 780
43-79 férőhely 780
79 férőhely felett 1600
Trolibusz 1070
Tehergépkocsi
500-3500 kg 450
3501-12000 kg 780
12000 kg felett 2000
11 Kgfb. tv. 5. § (2) bekezdés, 22. § (2) bekezdés
12 Kgfb. 21. § (6) bekezdés
13 https://www.mabisz.hu/hu/ugyfelszolgalat/fedezetlensegi-dij.html?tmpl=component&...4
Vontató 2500
Mezőgazdasági vontató 110
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 110
751-10000 kg össztömeg 110
10000 kg össztömeg felett 800
Lassú jármű 110
Munkagép 110
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros
kerékpár
110
A törvény szerint, amennyiben a biztosító a fedezetlenség időtartamára jutó baleseti adót
beszedi (a szerződés megszűnését követően a korábbi biztosítottal újbóli szerződéskötésre kerül
sor), az adóalap a fedezetlenségi díj lesz.
A türelmi idő és a gépjármű forgalomból való kivonásáig terjedő időtartam azon napjaira,
illetve a fedezetlenségi időszak azon időtartamára, amelyekre a biztosító az adót nem szedte be,
az adóalapot a MABISZ által közzétett, a türelmi idő első napján érvényes fedezetlenségi díj
napi összegének és a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzataként
kell meghatározni.14 Ezzel kapcsolatban szükséges meghatározni, mi minősül türelmi
időszaknak.
A türelmi idő a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése
nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg –
díjnemfizetéssel megszűnik.15
4. Az adó mértéke
Az adó mértéke az adóalap 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam
naptári napjaira naponta legfeljebb 83 Ft/gépjármű. Tekintettel arra, hogy a fedezetlenség
időszakára a biztosító kockázatviselése nem terjed ki, erre az időszakra a felső limit nem
vonatkozik.
5. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése
A) Adóbeszedés
Az adót főszabályként az adó beszedésére kötelezett biztosító állapítja meg, vallja be és fizeti
meg.16
A biztosító szedi be a (1) kockázatviselésével terhelt és biztosítási díjjal lefedett időszakra eső
adót, illetve (2) a kockázatviseléssel nem érintett – türelmi időszakon túli – időtartamra
14 Neta tv. 11/C. § (3) bekezdés a) és b) pont
15 Kgfb. tv. 3. § 34. pont
16 Neta tv. 11/E. § (1)-(2) bekezdés5
(fedezetlenség) eső adót, amennyiben az adóalany a biztosítóval újból szerződést köt a
biztosítási időszak alatt és a fedezetlenségi díjat megfizeti.
A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie,
annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a
díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie.17 Az adót tehát az esedékes biztosítási díjjal
egyidejűleg és azzal azonos módon kell megfizetni. Ha pl. a felek abban állapodnak meg, hogy
a biztosítási díj negyedévente esedékes, akkor az adót is negyedévente kell megfizetni.
Ezzel kapcsolatban lényeges, hogy amennyiben az adó alanya a biztosítási díj és a
megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy
részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg.18 Az általa befizetett összeg baleseti
adót meghaladó része tekintendő tehát a biztosítási díj összegének.19
Az adó beszedésének elmulasztása nem mentesíti a biztosítót az adó megfizetése alól (ideértve
azt az esetet is, ha annak beszedésére a biztosító kísérletet tett, de az adó egészben vagy
részben nem folyt be).20
A fentiek alapján, amennyiben a Neta tv. által előírt baleseti adót (és biztosítási díjat) a
biztosított személy az esedékességkor megfizette, a biztosítottnak az adót érintően további
teendői nincsenek.
B) Önadózás
Önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót az adó alanya, ha
(aa) a biztosítási kötelezettségét a Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás
igénybevételével teljesíti, vagy
(ab) a biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg, az ügyfél fedezetlenségi díjat sem
fizet, melynek következtében a gépjárművet a forgalomból kivonják vagy változik az üzemben
tartó személye.21
Az (aa) pontban rögzített határon átnyúló szolgáltatásról akkor beszélhetünk, ha a biztosító
székhelye nem Magyarországon van és a biztosító Magyarországon telephellyel vagy
fiókteleppel sem rendelkezik. Az ilyen határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosítók adatait a
Magyar Nemzeti Bank az internetes honlapján köteles közzétenni.
Az (ab) alpontban rögzített esetben az önadózási időszak a biztosítási díjjal le nem fedett,
adókötelezettséggel terhelt időszakra vonatkozik.
A biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatti megszűnésekor a biztosító a kockázatviselése
megszűnésétől – a türelmi idő 60. napjától – számított 15 napon belül igazolást állít ki az
üzembentartó részére arról, hogy az adó mely napig van befizetve.22 Az adózó ezen igazolás
17 Neta tv. 11/E. § (3) bekezdés
18 Neta tv. 11/E. § (4) bekezdés
19 A befizetett összegből elsőként a baleseti adó kerül elszámolásra, ezt követően a fedezetlenségi díj (ha van),
majd az esedékes biztosítási díj
20 Neta tv. 11/E. § (5) bekezdés
21 Neta tv. 11/F. § (1)-(2) bekezdés
22 Neta tv. 11/F. § (2) bekezdés 6
alapján tudja megállapítani, hogy mi az önadózás kezdeti időpontja. Az adóval nem rendezett
időszakra vonatkozó adó összegét a gépjármű forgalomból való kivonását követő hónap 15.
napjáig kell megállapítani, míg bevallani és megfizetni az adó megállapítására előírt határnapot
követő hónap 15. napjáig kell.
Mind a beszedésre kötelezett biztosító, mind önadózás esetén az adó alanya az adót az adó
megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az
állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (biztosítók a 1510B jelű,
magánszemélyek a 1510M megnevezésű nyomtatványon).
6. Példák
a) adóalany által negyedévente fizetendő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának
mértéke 8000,- Ft
baleseti adó mértéke 2400,- Ft
adóalany által a biztosító részére befizetett összeg 4000,- Ft
negyedév napjainak száma 90
Mivel az adó alanya a biztosítási díj és az adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, a
biztosítónak úgy kell tekintenie, hogy egészben a megállapított adót fizette meg (és
részben a biztosítási díjat). Azaz 4000,- Ft-ból 2400,- Ft a baleseti adót fedezi, a
maradék 1600,- Ft pedig a biztosítási díjat. A negyedéves időszak első 18 napja tehát a
biztosítási díjjal lefedett időszak (1600/8000= 0,2 és 90 x 0,2= 18), míg a teljes
negyedév az adóval lefedett időszak.
A biztosító az általa beszedett baleseti adót bevallja és befizeti az állami adóhatóságnak.
A szerződés azonban nem díjrendezett, ezért a biztosító felszólítja az ügyfelet, hogy
fizessen be még 6400,- Ft biztosítási díjat.
(aa) az ügyfél a felszólítás hatására rendezi kötelezettségét a türelmi időszakon belül
Amennyiben az ügyfél a türelmi időszakon belül eleget tesz a felhívásnak, a szerződés
díjrendezetté válik.
(ab) az ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak a türelmi időben, a fedezetlenség
időtartama alatt nem köt újra szerződést a biztosítóval és a járművet kivonják a
forgalomból (illetve eladják azt)
Ha a díjrendezésre az esedékességtől számított 60. napig nem kerül sor, a szerződés a
türelmi időszak utolsó napján megszűnik. A biztosító az ezt követő 15 napon belül
kiküldi az igazolást arról, hogy az adó mely napig van befizetve. Jelen példában az
adóval le nem fedett időszak a 91. napon kezdődik (amikor már tart a fedezetlenség
időszaka) és a biztosító kockázatviselésével nem érintett időtartamra eső adó a
MABISZ által közzétett fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam
napjai számának szorzatával egyenlő. Az adóalany a jármű forgalomból való kivonása
hónapját követő hó 15. napjáig köteles megállapítani a baleseti adót a 1510M jelű
nyomtatványon. Az adó megfizetésére a Neta tv. 11/H. § (2) bekezdése értelmében az
adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig kötelezett.
(ac) az ügyfél a felszólításnak a türelmi időben nem tesz eleget, ám a biztosítási
időszakon belül újra szerződést köt a biztosítóval7
Ha a díjrendezésre az esedékességtől számított 60. napig nem kerül sor, a szerződés a
türelmi időszak utolsó napján megszűnik díjnemfizetés miatt. A biztosító az ezt követő
15 napon belül kiküldi az igazolást arról, hogy az adó mely napig van befizetve.
Amennyiben az ügyfél a fedezetlenség időszaka alatt újra megköti a szerződést a
biztosítóval, utóbbi beszedi tőle a hiányzó díjakat – ami jelen esetben a türelmi időre
(19-60. nap), a fedezetlenségi időszakra (a 61. naptól az újbóli szerződéskötésig terjedő
időtartam) és az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat jelenti –, és az
adóval le nem fedett időszakra eső, illetve az esedékes baleseti adót. Jelen példában az
adóval le nem fedett időszak a 91. naptól a szerződéskötésig terjedő időtartamot jelenti.
b) adóalany által negyedévente fizetendő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának
mértéke 8000,- Ft
baleseti adó mértéke 2400,- Ft
adóalany által a biztosító részére befizetett összeg 1000,- Ft.
negyedév napjainak száma 90
Figyelembe véve, hogy az adó alanya a biztosítási díj és az adó együttes összegénél
kevesebbet fizetett, a biztosítónak úgy kell tekintenie, hogy részben a megállapított adót
fizette meg. A példában biztosítási díjjal lefedett időszak nem keletkezik, míg az adóval
lefedett időszak a negyedév első 38 napja (1000/2400=0,42 és 90 x 0,42=38).
A biztosító – annak ellenére, hogy csupán 1000,- Ft adót szedett be az adózótól a
negyedévre vonatkozóan – az esedékes baleseti adó teljes összegét (2400,- Ft) bevallja
és befizeti az állami adóhatóságnak. A szerződés azonban nem díjrendezett, ezért a
biztosító felszólítja az ügyfelet, hogy fizesse be a hiányzó 8000,- Ft biztosítási díjat.
(ba) az ügyfél a felszólítás hatására rendezi kötelezettségét a türelmi időszakon belül
Amennyiben az ügyfél a türelmi időszakon belül eleget tesz a felhívásnak – azaz
befizeti a biztosítási díjat és a baleseti adó hiányzó részét –, a szerződés díjrendezetté
válik.
(bb) az ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak a türelmi időben, a fedezetlenség
időtartama alatt nem köt újra szerződést a biztosítóval és a járművet kivonják a
forgalomból (illetve eladják azt)
Ha a díjrendezésre az esedékességtől számított 60. napig nem kerül sor, a szerződés a
türelmi időszak utolsó napján megszűnik díjnemfizetés miatt.
A biztosító kiküldi az igazolást az adóval lefedett időszakról, majd a biztosítási
jogviszony megszűnésének hónapjára vonatkozó adókötelezettségét az adóalany által
meg nem fizetett adó összegével csökkenti, tekintettel arra, hogy a Neta tv. szerint23
,
amennyiben a biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a türelmi időben
esedékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette, a biztosítási jogviszony
megszűnését magában foglaló hónapról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét a
biztosító az adónak az adóalany által meg nem fizetett összegével csökkentheti. A
csökkentő tétel 1400,- Ft (2400-1000).
23 Neta tv. 11/E. § (6) bekezdés 8
Ha az ügyfél a fedezetlenség időszaka alatt sem tér vissza a biztosítóhoz és gépjárművét
kivonják a forgalomból, önadózóként köteles megfizetni az adóval le nem fedett
időszakra eső adót. Jelen példában ezen időszak a 39. napon kezdődik, és a gépjármű
forgalomból való kivonásáig (illetve a jármű eladásáig) tart. A türelmi időszakra (jelen
esetben 22 nap) és a fedezetlenség időtartamára a baleseti adó a MABISZ által közzétett
– a türelmi idő első napján érvényes – fedezetlenségi díj napi összegének a biztosítási
díjjal le nem fedett időtartam napjai száma szorzatával egyenlő.
(bc) az ügyfél a felszólításnak a türelmi időben nem tesz eleget, ám a biztosítási
időszakon belül újra szerződést köt a biztosítóval
Ha a díjrendezésre az esedékességtől számított 60. napig nem kerül sor, a szerződés a
türelmi időszak utolsó napján megszűnik díjnemfizetés miatt. A biztosító a megszűnés
hónapjára vonatkozó adókötelezettségét a türelmi időben megfizetett adó összegével
csökkenti, azaz 1400 Ft-tal (2400-1000)24, és a türelmi idő lejártától számított 15 napon
igazolást küld az üzembentartó részére arról, hogy a baleseti adó mely időpontig lett
befizetve.
Amennyiben az ügyfél a fedezetlenség időszaka alatt újra megköti a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási szerződést a biztosítóval, utóbbi beszedi tőle a hiányzó biztosítási
díjakat – a türelmi időre eső (0-60. nap), a fedezetlenségi időszakra jutó (61. naptól az
újbóli szerződéskötésig terjedő időtartam) és az adott biztosítási időszak hátralévő
részére eső díjakat –, továbbá a baleseti adót az adóval le nem fedett időszakra és a
szerződéskötéskor esedékes összegre vonatkozóan. Jelen példában az adóval le nem
fedett időszak a 39. naptól az újbóli szerződéskötésig terjedő időtartamot jelenti.
7. Az adóalanynak visszajáró díjjal (és adóval) kapcsolatos eljárási szabályok
Ha az eredetileg meghatározott biztosítási díj összege megváltozik, azzal egyidejűleg a baleseti
adó mértéke is módosul. A díj növekedésekor pótlólagos adófizetési kötelezettség keletkezik.
Amennyiben a biztosítási díj az adóalany részére visszajár (pl. biztosítási díj változása,
gépkocsi eladása), akkor a visszajáró díjjal arányos adót is – a díj visszafizetésével egyidejűleg
– vissza kell fizetni. A biztosító a visszajáró és visszafizetett adó összegével a visszafizetés
hónapját követő hónap 15. napjáig benyújtott bevallásában a beszedett és bevallott adó
összegét csökkentheti.25
Önadózás esetén a visszajáró díjra jutó adót az adóalany a díjvisszafizetés hónapját követő
hónap első napjától az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései
szerint a ’17-es számú nyomtatványon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.26 A biztosítót
ezzel kapcsolatban kötelezettség nem terheli.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal